1988 óta folynak a magyarok lelkiállapotát és egyben vallásos beállítottságát is vizsgáló Hungarostudy kutatások, melyek közül a legutolsót tavaly nyáron, a Covid-járvány békésebb időszakában végezték el. Vallásosság terén a legszembeötlőbb trendet 1995-től 2006-ig a maguk módján vallásosak arányának a megduplázódása és a nem hívők számának megfogyatkozása jelentette. A legtartósabb, 1995 óta töretlen tendencia azonban a „templomba járók” számának folyamatos csökkenése.
2006 és 2021 között háttérbe szorult az egyházi vallásosság iránti nyitottság, és fölerősödött a szekularizáció: növekedésnek indult a nem hívők száma, arányuk 15 év alatt a másfélszeresére (25 százalékról 37 százalékra) nőtt. Ez a folyamat gyakorlatilag minden korosztályban megfigyelhető, de különösen érinti az iskolázottabb, fiatalabb és nagyvárosi rétegeket, így a budapestieket is, ahol a nem hívők aránya közel 50 százalék.
A 2021-es helyzetkép alapján a nem hívők már a társadalom 37 százalékát, a vallásukat nem gyakorlók a 20 százalékát adják, míg az egyházias vallásgyakorlók aránya 10 százalékra esett le, a maguk módján vallásosak pedig egy stabil 33 százalék körüli csoportot alkotnak.
2022.08.12. (XXVI/32)
