Tízezer aktivista gyűlt össze a Nasi nyári táborában, hogy felkészüljön az Oroszország ellenségei ellen folytatandó harcra. A Seliger tó partján, Moszkvától mintegy ötszáz kilométerre északra megrendezett kéthetes tábort maga a Kreml szponzorálja. „A tábor fő célja, hogy egy családdá váljunk, közös értékrenddel” – meséli az egyik ifjú aktivista, Andrej Sztefancsuk a The Times riporterének, aki nyugati újságírók közül elsőként tudósított a mozgalomról, amelyet legélesebb kritikusai a Hitlerjugendre utalva „Putyin-ifjaknak” neveznek.

Száznégy éves korában, hosszú agónia után meghalt a Tour de France – jelentették be a francia lapok, és bár a Londonból startoló kerékpárosok múlt vasárnap végighajtottak a Champs Élysées-n, a verseny napok óta valóban csak élő halott volt. A halál oka dopping.

Missziós tevékenységet végző dél-koreai fiatalokat ejtettek túszul a szélsőséges iszlamizmust hirdető tálib fegyveresek. A szomszédos Irakban pedig a keresztényeket vallásuk miatt kényszerítik hazájuk elhagyására, nem ritkán brutálisan kegyetlen eszközökkel – állítja egy holland parlamenti képviselő, aki a térségbe látogatott.

Nagy-Britanniában súlyos árvíz pusztít: százezrek maradtak vezetékes víz vagy villamos energia nélkül, és ezrek kényszerültek otthonaik elhagyására, közülük sokakat csak a Királyi Légierő helikoptereivel vagy csónakkal tudtak kimenteni.

Múlt heti damaszkuszi villámlátogatása során Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök „forró” nyarat ígért, amely a térség „ellenségeinek” vereségét fogja elhozni. Találkozott Bassár el-Aszad szíriai elnökkel és Hasszan Naszrallahhal, a libanoni Hezbollah vezetőjével is, akikkel többek között az iraki, a palesztin és a libanoni helyzetről tárgyaltak. Közben Izrael északi határain is egyre intenzívebb a katonai készülődés.

Győzött a törökországi választásokon Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök iszlámista gyökerű pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP). Az eredmények fényében az ellenzék úgy érzi, továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy az AKP, amely több volt iszlamista vezetőt is magába olvasztott, újra „iszlámosítja” az országot. Erdogan azonban váltig állítja: folytatni fogja a megkezdett reformokat, és az uniós csatlakozást is tovább szorgalmazza.

Nicolas Sarkozy francia és Moammer Kadhafi líbiai elnök sikerét hozta a bolgár ápolónők kiszabadítására indított diplomáciai akció. Sarkozy a legutóbbi EU-csúcs után ismét bizonyíthatta: igazi „megoldó” ember, míg a veterán líbiai diktátor Amerika után Európa felé is kitört az elszigeteltségből. Ráadásul most nem neki kellett fizetnie a kapcsolatok helyreállításáért, hanem a koncepciós vádak alapján halálra ítélt túszokért cserébe vámmentességet, autópályákat, turisztikai előnyöket kapott, nem beszélve az uniós országok által összekalapozott négyszázmillió dolláros „fájdalomdíjról”. A szabadon engedett ápolónők kedden reggel kilenc óra körül érkeztek meg a francia elnök különgépével a szófiai repülőtérre, ahol családtagjaik mellett Georgi Parvanov elnök várta őket. Parvanov azonnali elnöki kegyelemben részesítette az öt ápolónőt és a velük együtt elengedett palesztin származású, de immár bolgár állampolgársággal rendelkező orvost. Az ápolónőket negyvennyolc órás maratoni tárgyalást követően engedték szabadon, amelynek során Benita Ferrero-Waldner, az EU külügyi biztosa, Cecilia Sarkozy, a francia elnök felesége, illetve Claude Guéant, a francia elnöki hivatal kabinetfőnöke próbálta rávenni Kadhafi ezredest, hogy engedje hazatérni a közel kilenc éve fogva tartott ápolónőket.

Milliárdos üzletember, óriási szurkolótáborral rendelkező kosárlabda- és futballbajnokcsapatok tulajdonosa, orosz és francia médiaguru. Pedig a talaj nem egészen szilárd alatta. Fegyverügyletei miatt Franciaország kezdeményezésére nemzetközi elfogatóparancs van ellene érvényben, amit angolai diplomata-útlevelével eddig könnyedén kikerült, bármerre is járt a világban. Egyes vélemények szerint mégsem érzi magát biztonságban, és a most közzétett pártalapítási célkitűzésével Arkagyij Gajdamak célja épp a parlamenti mentelmi jog megszerzése.

„A kém feladata a kémkedés, az újságíró feladata leleplezni a kémet. Marwan kémkedett, én lelepleztem. Mindketten a munkánkat végeztük. De az ő esetét látva talán ez mégsem igaz… Abban biztos vagyok, hogy ezek után nem írok kémekről… Marwan volt az utolsó…” – mondja dr. Aharon Bregman izraeli történész, egyike azoknak, akik nyilvánosságra hozták a napokban rejtélyes körülmények között Londonban elhunyt Asraf Marwan egyiptomi üzletember (képünkön balra) titkosszolgálati múltját. Marwant, a Chelsea futballklub egykori tulajdonostársát valószínűleg a jom kippuri háborúban betöltött szerepe miatt gyilkolták meg.

Életfogytiglanra módosította kedd este a legmagasabb líbiai jogi szerv a múlt héten megerősített halálos ítéletet az öt bolgár ápolónő és egy palesztin származású orvosgyakornok ügyében azt követően, hogy az állítólag általuk AIDS-szel megfertőzött 438 gyermek családja megkapta a fejenkénti 1 millió dolláros kártérítést. Az egészségügyi dolgozókat még 1999-ben tartóztatták le, és 2004-ben ítélték halálra azzal a váddal, hogy egy bengázi kórházban szándékosan fertőztek meg HIV-vírussal többszáz gyermeket. Az ügy eddigi lefolyása jól jellemzi Moamer Kadhafi ellentmondásos politizálási stílusát, aki néhány évvel ezelőtt látványos visszavonulót fújt a Nyugat ellen folytatott háborújában, ugyanakkor a neki mindenben tökéletesen engedelmes rezsim brutálisan és cinikusan bánik a nyolc éve képtelen vádak alapján fogva tartott ápolónőkkel.

Nehéz napok vagy inkább hetek előtt áll Románia, ahol a júniusi hőhullám eddig legalább harminc halálos áldozatot követelt. A hőhullám nemcsak az eddig is forró nyarairól ismert déli megyékben döntögetett rekordokat, hanem az ország leghidegebb részének számító székelyföldi megyékben is, ahol most szintén 30 fok fölé emelkedett a hőmérő higanyszála. Az előrejelzések szerint a most érkező újabb hőhullám hetekig fog tartani, aminek következtében Bukarestben és környékén a hőmérséklet tartósan 40 fok körül alakul majd.

Oroszországban – túlzás nélkül – nem múlik el egyetlen nap sem anélkül, hogy fizikailag ne bántalmazzanak egy idegent, és egyetlen hét sem anélkül, hogy ne gyilkolnának meg egy nem oroszt. A „célszemélyek”: kaukázusiak, közép-ázsiaiak, zsidók, arabok, távolkeletiek, feketék. Az elkövetők: szkinhedek vagy más szélsőségesen nacionalista csoportok tagjai.

Egyhetes ostromállapot után a pakisztáni biztonsági erők megrohamozták az Iszlamabad központjában elhelyezkedő Vörös Mecsetet. A támadás időpontjában több tucat állig felfegyverzett lázadó és ismeretlen számú – több száz, de lehet, hogy ezernél is több – civil, főleg nők és gyerekek tartózkodtak a mecsetből és vallási iskolákból álló épületkomplexumban. A bennrekedtek közül sokan, nők és gyerekek is, vezetőjüket követve „önként” vállalták inkább a „mártírságot”, mint önmaguk megadását.

Szakértők szerint ma sokkal átfogóbb, elszórtabb és erőteljesebb terrorfenyegetettséggel nézünk szembe, mint a szeptember 11-ei támadások előtt vagy közvetlenül utána. Úgy tűnik, a dzsihádisták hosszú távú konfrontációra rendezkedtek be; Nagy-Britanniában úgy vélik, hogy ez a küzdelem még legalább 15 évet vesz igénybe.

Június végén Oroszországban a legmagasabb szinten tárgyalták „az állami bűnmegelőzés és a közbiztonság elérése érdekében tett lépéseket”. Vlagyimir Putyin személyes utasítására a rendőrségi statisztika szerint 2007 első negyedévében az elkövetett bűncselekmények száma 3 százalékkal csökkent, ennek ellenére a tények mást mutatnak: a Szovjetunió összeomlása óta minden évben kitartóan nőtt az elkövetett bűncselekmények száma, 1996 és 2006 között 1 millió 788 ezerről 3 millió 855 ezerre, azaz tíz év alatt több mint duplájára nőtt a bűnelkövetések száma. Továbbra is több mint 1 millió ember van bebörtönözve, a börtönök és javító-nevelő telepek száma változatlan a szovjet idők óta, miközben a lakosság 280 millióról 140 millióra csökkent a kommunista birodalom széthullásával.

1963. június 16.: izgatott sürgölődés a bajkonuri űrbázison. E napon két űrhajó, a Vosztok-5 és a Vosztok-6 indul a nagy kékségbe. Az elsőnek Vlagyimir Bikovszkij a pilótája, a másiknak pedig egy huszonhat éves szövőnő, Valentyina Tyereskova. A repülés sikerült, és a Szovjetunió újabb győzelmet könyvelhetett el büszkén: az első „űrkutya” és az első férfi után övék az első női asztronauta is. A repülés azonban nem egészen úgy zajlott le, ahogyan azt eltervezték. Az idén hetvenéves Valentyina csak most rukkolt elő évtizedekig őrzött titkával: „Kis híján az űrben maradtam.”

Én gyakorlati filozófus vagyok! – ezzel a felkiáltással lépett be a román politikai életbe a 2004-es parlamenti választásokon George „Gigi” Becali, az egyszerű pásztorból lett mágnás és futballklub-tulajdonos, a román bulvársajtó kedvence.

Sok erdélyi magyart jobban érdekel, mi történik Budapesten, mint Bukarestben, pedig a román belpolitika történései igen sok nem várt fordulatot hoztak manapság. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség mindennapjaira különösen igaz ez: egyik miniszterét korrupció gyanúja miatt felfüggesztette a megerősödve visszatért elnök, ráadásul erősen inog a kisebbségben lévő kormánykoalíció, amelynek az RMDSZ is tagja, és félő, hogy egy előrehozott választáson már nem kerülne be a parlamentbe a magyar párt.

Heves tiltakozásokat váltott ki Izraelben Menahem Mazuz izraeli főügyész döntése a Móse Kacav volt államfő ellen indított vádeljárás ügyében. A főügyész ugyanis a hétvégén leköszönt elnökkel szemben több vádpontot ejtett (köztük a legsúlyosabbat, a nemi erőszak elkövetését), így Kacav – a közvélemény és több jogi szakértő nagy megrökönyödésére – enyhébb büntetéssel megúszhatja.