hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A Golán-játszma
Izrael és Szíria: békéről tárgyalnak, de háborúra készülnek

2007. 07. 10.
Külföldi diplomáciai közvetítők révén tárgyalási ajánlattal fordult egymáshoz az izraeli és a szír vezetés. Ehud Olmert izraeli kormányfő jelezte, hogy átfogó békeszerződés keretében visszaadná a Golán-fennsíkot Szíriának, cserébe csak annyit kért Basar el-Asszadtól: szakítson meg minden kapcsolatot Iránnal, a Hezbollah síita terrorcsoporttal és a palesztin halálbrigádokkal. Olmert üzenetét török vagy német közvetítők útján juttatta el a damaszkuszi rezsim fejéhez, miután Washingtonban tárgyalt a kérdésről az amerikai elnökkel is, aki elzárkózott ugyan a közvetítő szereptől, a kapcsolatfelvételt mégsem kifogásolta.



Fotó: Somorjai László

Olmert nem erősítette meg a közvetett kapcsolatfelvétel tényét, Saul Mofáz
kormányfő-helyettes viszont igen, bár az üzenet tartalmáról semmit sem volt
hajlandó elárulni. Egy esetleges titkos alku a szírekkel kettévághatná az egyre
fenyegetőbb, Iránból, Szíriából, a Hezbollahból és a Hamaszból, valamint az
Iszlám Dzsihádból álló „síita félholdat”. Az ezt támogató politikusok arra
hivatkoznak, hogy Szíria szunnita többségű ország: talán ki lehet szakítani a
síita szövetségből. E feltételezésnek ugyanakkor ellene szól, hogy Asszad és az
uralkodó alavita kisebbség is síita.

Olmert ajánlatára Asszad még csak nem is válaszolt. Faruk As-Sara szír
külügyminiszter hiányolta az amerikai közvetítést és ellenezte a titkos
tárgyalásokat. Damaszkusznak inkább a nemzetközi elszigeteltséget enyhítő
amerikai közvetítésre, semmint az izraeliekkel létesítendő békére van szüksége.
Valószínűleg Meír Dagannak, a Moszad igazgatójának van igaza, aki szerint Asszad
nem békére, inkább háborúra készül. Szíria ugyanis feszített ütemben
fegyverkezik. Iráni pénzen vásárolta meg a legmodernebb orosz rakétavédelmi
rendszert, lég- és tankelhárító rakétákkal. Hosszú és közép hatótávolságú
támadórakétákat állított hadrendbe, amellyel Izraelnek még a déli részeit is
elérheti. Masszív csapatösszevonásokkal és háborút szimuláló hadgyakorlatokkal
fokozza a feszültséget. Az izraeli katonai hírszerzés szerint Asszad már a
nyáron háborút robbanthat ki.

A Golán-fennsík nem most szerepel először a békejavaslatokban, ugyanis
stratégiai jelentősége óriási. Innen belátható egész Észak-Izrael és Dél-Szíria
is. Birtokosa stratégiai fölényt élvez. A másik nem kevésbé fontos tényező a víz
kérdése. A Galileai-tó biztosítja Izrael vízellátásának egyharmadát. 1964-ben
Szíria megkísérelte elterelni a tavat tápláló folyók vizét. Ez határincidensek
sorozatához vezetett, míg végül az izraeli hadseregnek sikerült meghiúsítania
Damaszkusz tervét.

Az elmúlt években az izraeli kormányok élén Rabin, Peresz, Netanjahu és Barak is
felajánlotta a szíreknek a Golán-fennsík átadását egy békeszerződés keretében,
ám javaslataikat Hafez el-Asszad egytől egyig visszautasította. Nem egyezett
bele, hogy az Izrael által kiürített fennsík demilitarizált övezetté váljon. Nem
adta jóváhagyását ahhoz, hogy a Hermon-hegyen a zsidó állam támadást előrejelző
állomást működtessen. Asszad ugyanakkor követelte, hogy Izrael az 1967 előtti
határra, vagyis a Galileai-tó keleti partjára vonuljon vissza. Izrael ezzel
szemben az 1923-as határ álláspontján állt, amely a parttól néhány száz méterre
húzódott. Ez alapvető fontosságú kérdés, hiszen amennyiben Izrael elfogadta
volna Asszad követelését, a határ nem a keleti parton, hanem a nemzetközi jog
értelmében a tó közepén húzódott volna. Eszerint Izraelnek a tó vízkészletén is
osztoznia kellett volna a vízben gazdag szíriai állammal. További vitapontként
Asszad nem akart átfogó békét nyújtani a területekért cserébe, a normalizáláson
csak valami tartós fegyverszünetet, Camp David-i típusú „hidegbékét” ajánlott.
Bár a Golán-fennsík stratégiai jelentőségét Szíria rakétaarzenálja némiképp
relativizálta, a fontossága ma is fennáll. Nem véletlen, hogy a Ma’ariv
című napilap közvélemény-kutatása szerint az izraelieknek mindössze 10 százaléka
támogatná a teljes visszavonulást, míg 40 százalékuk csak részlegest. 44
százalékuk minden visszavonulást ellenez. Az izraeliek 74 százaléka ugyanakkor
bizalmatlan Asszaddal szemben. Meir Sheetrit építésügyi miniszter csak olyan
javaslatot támogatna, hogy a zsidó állam ismerje el a szír szuverenitást a
Golán-fennsíkon, ám cserébe Damaszkusz huszonöt évre adja bérbe Izraelnek e
stratégiai fontosságú fennsíkot. Ez időszak alatt bebizonyosodhatna, hogy Szíria
komolyan gondolja-e a békét.

Olmert ajánlata ugyanarra a sorsra jutott, mint elődjeié. Ma Szíria erősebb,
mint Hafez Asszad idejében volt. Oroszország és Irán támogatását is maga mögött
tudhatja. Példátlan méretekben fegyverkezik, és aligha valószínű, hogy a
Golánért cserébe feladná jelenlegi szövetségi rendszerét. Hiszen amennyiben az
iráni atomprogram megvalósul, pozíciója jelentősen megerősödik. És akkor majd –
gondolhatja Baszar al-Asszad – Izrael odaadja a Golánt a mostani ajánlatnál
sokkal kedvezőbben is.

A fennsík, amelyért birodalmak csatáztak

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!