Az Egyesült Államok továbbra is a terrortámadások egyik fő célpontja. A 2001-es szeptember 11-ei merényletek óta számos olyan tervet lepleztek le és hiúsítottak meg, melyek során iszlám szélsőségesek minél több áldozattal járó pusztítással akarták megbénítani Amerikát. Az elmúlt héten négy karibi férfit gyanúsítottak meg egy nagyszabású terrorakció kitervelésével a New York-i John F. Kennedy reptér ellen, amely a világ egyik legforgalmasabb repülőtere. Az akció volumene meghaladta volna a szeptember 11-ei eseményekét. Paul Williams volt FBI-tanácsadónak a május végén megjelent, Az iszlám napja című könyvében pedig bizonyítékokkal szolgál arra, hogy az al-Kaida hét amerikai nagyváros ellen készül nukleáris támadásra a közeljövőben.

Két szenzációs esemény történt az előző vasárnap Ukrajnában. A köztársasági labdarúgókupa döntőjében a Dinamo Kijev 2–1 arányban győzött a Sahtar Donyeck ellen. És ami ennél is nagyobb szenzáció volt: a mérkőzést a kormánypáholyból a legnagyobb békességben együtt nézte végig Juscsenko elnök, Janukovics kormányfő és Piszkun, a leváltott legfőbb ügyész.

A Fidesz folyamatosan támadja az egészségügyi reformot, pedig egy 2006-os CEMI-tanulmány is gyógyszer-gazdaságosságról, ágyszámcsökkentésről és vizitdíj-bevezetésről ír mint elkerülhetetlen lépésekről. A tanulmány szerzői között szerepel a Fidesz-alapító Hamecz István és Járai Zsigmond is.

Nemcsak az egészségügy finanszírozása kapcsán kényszerítette tárgyalóasztalhoz az MSZP vezérkarát az SZDSZ, hanem olyan – az átlagpolgárok által ismeretlen – ügyeket is elővettek, mint az energiapiac liberalizációja vagy az egyházfinanszírozás kérdése. A szocialisták szerint egyértelmű, hogy a liberálisok erőteljes „arculatépítésbe” kezdtek, de aggódnak, hogy erre rámegy a koalíció. MSZP-s körökben máris nosztalgia támadt a „békecsináló” Kuncze Gábor után.

Egyelőre nem tudni, zöld utat kapnak-e a Fidesz–KDNP által kezdeményezett népszavazás „legütősebb” témájának szánt, vizitdíjra és kórházi napidíjra vonatkozó kérdések az Országos Választási Bizottságtól. Az Alkotmánybíróság ugyan felülbírálta a testület elutasító határozatát, ez azonban az OVB elnökhelyettese szerint nem jelenti a döntés automatikus megváltoztatását.

„A Templom-hegy a kezünkre került! Ismétlem: a Templom-hegy a kezünkben van!” – negyven évvel ezelőtt, 1967. június 7-én hangzott el a történelem egyik leghíresebb élő háborús közvetítésében az izraeli Mordehaj Gur tábornok híres bejelentése a jeruzsálemi Óváros elfoglalásáról. Izrael fennhatósága alá vonta az egész várost, a Siratófal feletti hegyen álló mecsetek felügyeletét azonban Mose Dajan tábornok tíz nappal később visszaadta a muszlim hatóság vezetőjének. Az évforduló kapcsán Izraelben több ultraortodox vallásos szervezet úgy látja, hogy a Templom-hegy feladása hiba volt, amellyel Izrael a Jeruzsálem iránti muszlim igényeket erősítette meg. A Hetek ennek a vitatott nézetnek a két ismert képviselőjét, Gerson Salomont, a Templom-hegy Hívei Mozgalom vezetőjét, és Haim Richman rabbit, a jeruzsálemi Templom Intézet igazgatóját kérdezte arról, hogyan látják ma az 1967-es eseményeket.

Darvas Iván neve már életében fogalomnak számított: valószínűleg kevés olyan ember él az országban, akinek ismeretlenül cseng a nemzet kétszeres Kossuth-díjas színészének, az egyik legnépszerűbb művésznek a neve. Liliomfi, A tizedes meg a többiek, Szerelem, Egy őrült naplója – csak néhány cím, utalásképp tán leghíresebb alakításaira, azon nagyon fiatal emberek kedvéért, akiknek nem ugrana be elsőre Darvas kiléte. Hatvan évet töltött el a pályán, de neve nem csupán színészi teljesítménye miatt vált élő fogalommá, hanem a személyisége, mély embersége okán is. Darvas Iván szinte minden jelentős szerepet ragyogóan játszott el filmen és színházban egyaránt, miközben mindvégig megőrizte sajátos iróniáját és végtelen humánumát.

– Nyugalom volt bennem, ahogy robogtam az OTP felé egy nagy adag csiklandozó, kíváncsi izgatottsággal keverve. Ezek azok a kihívások, amiket szeretek: hogy tudom leszerelni a túszejtőt, a börtönlázadót vagy az iskolában fegyverrel lövöldöző diákot. Sose indultam úgy a munkába, hogy nem fogok hazamenni, ugyanakkor – ezt ugyan a civilek nehezen hiszik el –, ha úgy adódik, képes vagyok a kollégáimmal együtt akár az életemet is feláldozni. Erre tettünk esküt. És ebben nincs semmilyen hősi, patetikus ethosz vagy beteges küldetéstudat. Egyszerűen ilyenek vagyunk.

Vigyázzon a titkos küldetésekkel, ha valaki különös, sőt mondhatni eltéveszthetetlen ismertetőjeggyel rendelkezik. Ezt a tapasztalatot Mose Dajan akkori izraeli vezérkari főnök is levonta naplójában, amikor egyik párizsi utazására emlékezett. A tábornok 1956 szeptemberének végén járt a francia fővárosban, hogy megkezdődjék a szuezi háborúval kapcsolatos visszaszámlálás. Két átfogó haditerv is készült, hogy csapást mérjenek a nasszeri Egyiptomra: a brit–francia elképzelés a Muskoteer (Testőr) fedőnevet viselte, az izraeli kódja a Kades volt.

Négy évtizede, 1967. június 5-én szabadította fel Izrael a Jordánia által 1947-ben jogellenesen megszállt Kelet-Jeruzsálemet, benne a Templom-heggyel, a Siratófallal és a zsidó óvárossal. A knesszet ünnepi üléséről a meghívott európai és amerikai nagykövetek testületileg távol maradtak.

A rendőrség megújításának elmaradása nemcsak a kormány, hanem a konszenzusra nem igazán hajlandó ellenzék felelőssége is – állította lapunknak Finszter Géza kriminológus, az ELTE Állami és Jogtudományi Karának tanára. Szerinte az elmúlt években egy magát túlélt szervezetet erősítettek meg, ezek megváltoztatására lenne szükség, kezdve az alkotmánymódosítással.

Már évek óta próbálkozik az Egészségügyi Minisztérium, hogy nyilvánosságra hozzon olyan adatsorokat, melyekből kiderül, hogy a közpénzen fenntartott kórházakban milyen minőségű munka folyik. Mekkora a halálozási vagy fertőzési arány, illetve kiderül-e, ha félrekezelték a pácienst. Eleinte a kórházakat kódok jelölték, de jelenleg csak a mellékes adatok olvashatók az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján. Talán egyszer bátrabbak lesznek.

Tisztelt Szerkesztő Úr! Cenzúrázott bűnök című írásuk téves állítással indul, mert egy 1962-ben született vatikáni dokumentumot a jelenlegi pápának tulajdonít. Ezzel szemben Ratzinger bíboros akkor még a bonni egyetem fundamentális teológia professzora volt, 1977-ben lett bíboros, és 1981-ben nevezte ki II. János Pál pápa a Hittani Kongregáció prefektusává. Vagyis e hivatal vezetőjeként két évtizeddel korábban nem írhatta alá a cikkükben említett dokumentumot. Egyébként e vatikáni hivatal elődjének, a Szent Officiumnak 1962-ben Alfredo Ottaviani bíboros volt a vezetője, az Önök által említett dokumentumot vélhetően ő írta alá. Kérném lapjukban és honlapjukon helyesbítsék téves közlésüket.

Igazi szenzációnak tűnt a bejelentés, miszerint jövőre elkezdődik a sűrített levegővel működő autó sorozatgyártása. Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint azonban az Air Car egyelőre nem forgatja fel a világot: marad a kőolajszármazékok, illetve az olajkitermelők hegemóniája. A jövő azonban mindenképpen az alternatív meghajtású autóké.

Cikkeinkkel kapcsolatos véleményüket várjuk a[email protected] e-mail-címre. A levelek szerkesztésének jogát fenntartjuk.

Az eper hallatán mindenkinek édes ízek jutnak az eszébe. Ki gondolná, hogy nemcsak fagyi vagy lekvár ízesítője lehet, hanem grillezett húsok kiváló kísérője is! A következő salátarecept méltó bizonyítéka az eper sokrétű felhasználásának és az emberi találékonyságnak.

Idén, a 78. Ünnepi Könyvhétre jelent meg Pajor Tamás: Kötetlen kötet című verseskötete, a Jószöveg Műhely Kiadó jóvoltából. Az előszóban a szerző rögtön világossá teszi művészethez való viszonyát: mint mondja, amit ő művel, az a modern kort megelőző, egyetlen művészetfogalomba sűríthető, vagyis „alkalmazott művészet”. Nem megváltó és messianisztikus, hanem a Megváltónak és Messiásnak a szolgálatába állított művészet. Nyílt hitvallást tartalmaz a könyv, a kiadó mégsem érezte kompromittálónak, hanem kulturális értéket látott benne, sőt eladhatónak is tartja, nyilván ezért kezdeményezte a kiadását is.

Alulírott özvegy Pók Imréné azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy tessenek mán’ kijönni ide, mihozzánk, és egy fájintos riportot készíteni rólam is, mint ahogy a sztárokról szoknak, mer’ volna igény rá, hogy a kisemberek élete is be legyen mutatva.

– Téged mi zavar jobban: a tudatlanság vagy a közöny? – Nem tudom, de nem is érdekel!

Soha nem látott dokumentumok kerültek a Hetek birtokába, a ciklusokon átívelő kormányzati jósda titkos archívumából.