hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Melyik a jó, melyik a rossz kórház?

2007. 06. 13.
Már évek óta próbálkozik az Egészségügyi Minisztérium, hogy nyilvánosságra hozzon olyan adatsorokat, melyekből kiderül, hogy a közpénzen fenntartott kórházakban milyen minőségű munka folyik. Mekkora a halálozási vagy fertőzési arány, illetve kiderül-e, ha félrekezelték a pácienst. Eleinte a kórházakat kódok jelölték, de jelenleg csak a mellékes adatok olvashatók az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján. Talán egyszer bátrabbak lesznek.



Fotók: Vörös Szilárd

Már 2005-ben vihart aratott az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, amikor
kimutatást tett közzé honlapján arról, hogy melyik kórházban hányan haltak bele
az infarktusba, illetve hányan élték azt túl. A kórházakat kódok jelölték, így
nem derült ki, hogy mely kórházakba ne tegyék be még véletlenül se az emberek a
lábukat.

Ha rákeresünk a www.ebf.hu internetes oldalra –
azaz az Egészségbiztosítási Felügyelet világhálós címére –, megtalálhatjuk
azokat a hónapok óta várt adatokat, amelyekkel az egyes kórházak munkáját
próbálták jellemezni. Az úgynevezett kórházmutatók csalódást is okozhatnak
azoknak, akik esetleg túl nagy várakozással vágnának neki az oldal
böngészésének, mivel egyelőre „csak” az aktív kórházi esetszámról, az
ágykihasználtságról, az átlagos ápolási időről és az egynapos ellátásként
végzett esetek számáról, valamint arányáról tájékozódhatunk. Érdemes azt is
figyelembe venni, hogy az adatok tavalyiak, tehát a kórház-átalakítás előttiek.
Így óvatosan szabad meglepődni azon, hogy valamelyik belgyógyászaton csak 25
százalékos az ágykihasználtság, mivel lehet, hogy az az osztály már nem is
létezik.

Bár találhatunk olyan szülészetet, ahol tavaly is 120 százalék feletti volt a
kihasználtság, és azóta odarendelték ehhez több bezárt szülészet pácienseit is.
Külön adatként szerepel a honlapon a császármetszések aránya. Ebből kiderül,
hogy hazánkban a szülések 28,9 százaléka végződik így, mellyel jóval az uniós
átlag felett vagyunk. Azt is megtudjuk, hogy van olyan kórházunk (a csornai),
ahol a csecsemők 46,8 százaléka jön ily módon világra.

Az egynapos ellátás az aktuális trend miatt lett kiemelve a felméréseknél,
ugyanis a minisztérium (amennyiben lehetséges) – a költséghatékonyság és a beteg
érdeke miatt – az „ottalvás nélküli” kezeléseket preferálja.

Kiss Norbert, az Egészségbiztosítási Felügyelet főosztályvezetője lapunkat arról
tájékoztatta, hogy azért hozták nyilvánosságra az adatokat, mert „a Felügyelet
álláspontja az, hogy a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók működéséről
elérhető információknak nyilvánosaknak kell lenniük, és a biztosítottaknak az
információ megismeréséhez való jogát az állam nem korlátozhatja. Meg kell adni a
lehetőséget, hogy mindenki az elérhető legtöbb információ alapján választhasson
egészségügyi szolgáltatót”. A főosztályvezető mindehhez azt is hozzátette, hogy
a szolgáltatóknak el is kell tudniuk számolni az általuk nyújtott ellátás
minőségével is.

Az Államreform Bizottságtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a mutatók a
világhálóra való kikerülését a betegek érdekében tartották fontosnak. Mint a
lapunknak írásban adott válaszukban fogalmaztak: „A jövőben újabb mutatókkal
bővítendő kórházmutató révén Magyarországon első ízben teremtettük meg a
lehetőségét annak, hogy a betegek minél több hiteles információval
rendelkezzenek a kórházak profiljával és a betegellátás színvonalával, vagyis a
saját gyógyulási esélyeikkel kapcsolatban. Mivel a pácienseknek nem kell
feltétlenül a területileg illetékes, súlyponti kórházakba beutaltatniuk magukat,
az online elérhető adatok alapján könnyebben és felelősségteljesebben dönthetnek
arról, hogy melyik intézményben kezeltetik magukat vagy hozzátartozóikat.”

Varga Ferenc, a Siófoki Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke
elmondta: nem zárkóznak el attól, hogy bizonyos adatok a lakosság számára
nyilvánosak legyenek, számukra fontos, hogy ez megfelelő módon történjen, hiszen
vigyázni kell az olyan adatokkal, amelyek könnyen félreérthetőek. Például a
laikus csak azt látja, hogy az egyik kórházban három nap, a másikban tizenöt nap
az ápolási idő, de azt nem tudja esetleg, hogy a hosszabb ápolási idővel
rendelkező kórház szakkórház. Ezeken a helyeken ugyanis komplikáltabb eseteket
látnak el, így káros lenne a benntartózkodási idő leszorítása. A halálozási
adatokkal is csínján kell bánni (ezek még nem nyilvánosak), mert ezek
értékeléséhez tudni kell, hogy vannak-e az adott kórházban speciális eseteket
ellátó részlegek, például stroke- vagy hospice-osztály. Az elnök szerint így az
is elképzelhető, hogy egyes rosszul értelmezett adatok sérthetik a kórházak
érdekeit.

Belicza Éva, a kórházak minőségbiztosításával foglalkozó szakember, az
Egészségügyi Menedzserképző Központ programvezetője szerint a minőségi
indikátorok önmagukban nem alkalmasak arra, hogy minősítsék az adott intézményt,
megmondják azt, hogy jól vagy rosszul dolgozik. Bizonyos adatok értelmezéséhez
pedig háttérinformációk lennének szükségesek. Például egy baleseti sebészetet
nem lehet „csúcsra járatni”, mivel a jellegénél fogva rapszodikus az
ágykihasználtsága, tehát nem lehet összehasonlítani egy krónikus osztállyal.

A szakember elmondta azt is, hogy a nemzetközi kutatási eredmények azt mutatják,
hogy a minőségi mutatók megjelenése után a kórházak óvatosabban vállalnak
magasabb kockázatú betegeket, nehogy a statisztikát lerontsák. Ha nem is
tudatosan, de az ilyen pácienseket hosszabb várólistára teszik, helyhiányra
hivatkozva elutasítják.

Belicza Éva szerint bizonyos adatok tényleg fontos információként szolgálhatnak
a betegeknek. Például az, hogy egy vizes helyiségre hányan jutnak,
befolyásolhatja fertőzések megjelenésének az esélyét. Az orvos-beteg arány
fontos lehet akkor, ha valaki rehabilitációra várva tudni szeretné, hogy hány
gyógytornász dolgozik azon az osztályon, és van-e lehetősége arra, hogy
rehabilitációs szakorvossal találkozzon.

Rangsorolják az iskolákat is

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!