hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Jeruzsálem, a próbatétel
Egy európai kormány sem ismeri el Izrael fővárosának

2007. 06. 13.
Négy évtizede, 1967. június 5-én szabadította fel Izrael a Jordánia által 1947-ben jogellenesen megszállt Kelet-Jeruzsálemet, benne a Templom-heggyel, a Siratófallal és a zsidó óvárossal. A knesszet ünnepi üléséről a meghívott európai és amerikai nagykövetek testületileg távol maradtak.

Meglepetést csak az amerikai lépés okozott. Hiszen Washington 1995-ben
törvényben állapította meg: Izrael fővárosa Jeruzsálem, nagykövetségét
Jeruzsálemben építi fel, és Tel Avivból Izrael örökös fővárosába telepíti át.
(Az épület azonban hiába készült el, a költözést biztonsági okokra való
hivatkozással előbb Clinton, majd Bush félévenként megvétózza.) A bojkottot
amúgy a sors fintoraként éppen Németország, a holokauszt fő felelőse, ma Izrael
legközelebbi európai szövetségese kezdeményezte. A többiek, köztük Magyarország
is, „csak” rábólintottak.

A bojkott indoka bizonytalan: talán mert az európai álláspont szerint a zsidó
állam „jogtalanul kebelezte be” Kelet-Jeruzsálemet, amelyre a palesztinai arabok
leendő államuk fővárosaként tekintenek. Ha a diplomaták megjelennek az ünnepen,
elfogadták volna Kelet-Jeruzsálem „zsidó annexióját”, amelyet pedig
„jogtalannak” tekintenek. Izrael az oslói egyezményekben Jeruzsálem ügyét a
végleges megállapodások keretébe utalta. Talán el kellene fogadnia, hogy az EU
és az Egyesült Államok maga is vitatja a város határait? A szerződéseket azonban
mindkét félnek teljesítenie kell, különben a bécsi konvenció alapján érvényüket
vesztik. Az oslói megállapodást a palesztinok a 2000-ben kirobbantott
terrorháborúval véglegesen felrúgták. Így ma sem ők, sem Európa nem hivatkozhat
arra, hogy Jeruzsálem tárgyalási alap.

Vagy azért, mert az ENSZ 1947. évi 181. számú közgyűlési határozata
Jeruzsálemet, Betlehemet és környékét „corpus separatum”-ként nemzetközi
igazgatás alá rendelte, és ennélfogva az egységes Jeruzsálem Izrael örökös
fővárosaként ezt hiúsította volna meg? Az ENSZ Alapokmánya szerint a közgyűlés
nem alkot kötelező nemzetközi jogot. Így a világszervezet tagjai számára ez a
határozat pusztán ajánlás volt, amely a szemben álló felek egyetértő elfogadása
esetén, egyedül szerződésként hatályosulhatott volna. A Zsidó Ügynökség Izrael
képviseletében teljes egészében elfogadta a javaslatot. Annak ellenére, hogy
Jeruzsálem három évezrede Izrael vallási, jogi és politikai központja, és egy
zsidó állam Jeruzsálem nélkül olyan lett volna, mint a Balaton víz nélkül. Ám
sürgető szükség volt a zsidó állam azonnali megalapítására, hogy az európai
táborok hontalan holokauszttúlélői bejuthassanak Izraelbe. A javaslat szerint
tíz év elteltével népszavazás döntött volna a város státusáról, amelynek akkor
százezer zsidó és hatvanötezer muszlim, valamint keresztény lakosa volt. A
tervet azonban az Arab Liga ellenállása és az arab államok közösen elkövetett
fegyveres agressziója megtorpedózta. Az általuk indított háborúban az ENSZ
semmit sem tett Jeruzsálem zsidó lakosságának védelmére. A brit irányítású
jordániai Arab Légió foglalta el Kelet-Jeruzsálemet. A zsidó negyed lakosságát
megölte vagy fogságba hurcolta, a zsidó óvárost a földdel tette egyenlővé. A
felosztási javaslat sem lehet a bojkott hivatkozási alapja, hiszen annak sincs
érvényes jogi hatálya.

Függetlenül attól, hogy Kelet-Jeruzsálem hovatartozását az európai országok
vitatják, nagykövetségeiket akár Nyugat-Jeruzsálembe is telepíthették volna.
Görögország és Hollandia kivételével azonban az európai országok a zsidó állam
1948-ban történt kikiáltása óta Tel Avivban tartják nagykövetségeiket. Pedig Tel
Aviv hivatalosan sosem szolgált Izrael fővárosaként. Kifejezetten sértő lépés a
vendégország részéről, ha a főváros helyett nagykövetségét egy vidéki városban
állítja fel. Minden ország szuverén jogaként maga jelöli ki fővárosát. Ezt a
jogot a világon egyedül Izraeltől vitatják el.

Pedig Izraelnek kezdettől fogva Jeruzsálem a fővárosa, és a kormányzati
intézmények túlnyomó többsége is a város nyugati, újonnan épített részében
helyezkedett el. 1948-ban Kelet-Jeruzsálemet jogellenesen Jordánia kebelezte be.
(Csak Nagy-Britannia és Pakisztán ismerte el.) Nem volt tehát még mire
hivatkozni, az országok nagykövetségeiket a nyugati városrészben is
elhelyezhették volna. Ám nem ezt tették. Az EU ma nemcsak Kelet-Jeruzsálemet
vitatja el a zsidó államtól, de Jeruzsálemet magát is. Miközben a sosem létezett
palesztin állam képzeletbeli fővárosát védi, semmibe veszi egy létező állam
háromezer éves, valóságos fővárosát. Az EU-nak ez az álláspontja minden
szempontból abszurd. Vallásilag megalapozatlan, sérti a nemzetközi jogot, és
politikailag inkorrekt, mert egyoldalúan a palesztin felet támogatja.

Jeruzsálem újkori jogi státusát egyértelműen a Népszövetség határozta meg. A
világszervezet Jeruzsálemet a létesítendő Zsidó Nemzeti Otthon közigazgatási
központjaként, fővárosaként jelölte ki. Jeruzsálem volt az ókori Izrael
fővárosa, háromezer éven át a száműzetésben a zsidók Jeruzsálem felé fordulva és
annak felépítéséért imádkoztak. Jeruzsálem szimbolizálta és testesítette meg a
zsidó népet. A Népszövetség ennek megfelelően e várost jelölte meg székhelyként.
A státuson az sem változtatott, hogy az ENSZ-közgyűlés 1947. évi 181. számú
határozata „corpus separatum”-ként, nemzetközi igazgatás alá helyezését
javasolta. Jogsértő a másik igény is, amely Kelet-Jeruzsálemet a jövőbeli
palesztin állam fővárosaként jelöli meg. Ilyen állam a történelem folyamán sosem
létezett, sőt, Jeruzsálem sosem szolgált más arab állam fővárosaként.

E jogsértő álláspontnak közvetlen politikai okai vannak. Európa a hetvenes évek
eleje óta (olajválság) kötelezte el magát a palesztin ügy támogatása mellett.
Ennek része volt, hogy az Izrael által a hatnapos háborúban elfoglalt
területekről való kivonulást és egy palesztinai arab állam megalakulását
szorgalmazta. E látszólag kompromisszumos, két egymással békében élő állam
megoldása azonban sosem vette tekintetbe az arabok valóságos álláspontját. Ennek
lényege: palesztinai arab állam „a tengertől a folyóig”.

A palesztinok csak az Izraellel kötendő békemegállapodással alapíthatnák meg
államukat. Arafat azonban már 1994 januárjában egy johannesburgi mecsetben
kijelentette, hogy Jeruzsálem nem Izrael, hanem kizárólag a palesztinai arabok
és a muszlimok fővárosa. 1996-ban pedig a Stockholmba akkreditált arab
nagykövetek előtt arról beszélt, hogy a zsidók lába alól felégeti a talajt, és
„a zsidók majd nem akarnak az arabok között élni, és elmenekülnek az Egyesült
Államokba”. A palesztinok célja azóta is változatlan, sőt, a Hamasz hatalomra
jutásával a helyzet tovább rosszabbodott. Ez azt jelenti, hogy a PFSZ és a
Hamasz a palesztin államot, amelynek Jeruzsálem a fővárosa, Izrael helyén akarja
megalakítani. Az EU és az Egyesült Államok bojkottja azzal, hogy Izrael
Jeruzsálemre vonatkozó jogát kérdőjelezi meg, ezt az egyoldalú palesztin
politikát támogatta meg.

Ráadásul Jeruzsálem minden tekintetben Izrael szimbóluma, és a zsidó népet
testesíti meg. A palesztinok most okkal gondolhatják, hogy az európai bojkottal,
Izrael felszámolását célzó erőfeszítéseikkel a nemzetközi közösség is egyetért.
Ezzel pedig a kompromisszumos politikai rendezés esélyei a minimálisra
csökkentek. Az Európai Unió és az Egyesült Államok magatartása ebben a kérdésben
szöges ellentéte a két egymással békében élő állam koncepciójának. E „politikai
inkorrektség” mögött szándékos tévedés áll. Rejtve húzódik meg a kimondatlan
törekvés, hogy Izrael és a zsidóság örök problémáját kizárólag a felszámolásuk
oldhatja meg. Jeruzsálem ebben központi szerepet játszik. Ha sikerül
Jeruzsálemről Izraelt leválasztani, az sorsdöntő lépés lehet ezen az úton.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!