hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Kormánypárti rögbi
Liberális halálugrás : kilép-e az SZDSZ a koalícióból?

2007. 06. 13.
Nemcsak az egészségügy finanszírozása kapcsán kényszerítette tárgyalóasztalhoz az MSZP vezérkarát az SZDSZ, hanem olyan – az átlagpolgárok által ismeretlen – ügyeket is elővettek, mint az energiapiac liberalizációja vagy az egyházfinanszírozás kérdése. A szocialisták szerint egyértelmű, hogy a liberálisok erőteljes „arculatépítésbe” kezdtek, de aggódnak, hogy erre rámegy a koalíció. MSZP-s körökben máris nosztalgia támadt a „békecsináló” Kuncze Gábor után.



Fotó: Vörös Szilárd

Borúsabb hangulatú baloldaliak már a mohácsi vész előtti helyzethez kezdik
hasonlítani a koalíció belső állapotát, mikor is a törökkel szembeni (értsd
Fidesz) összefogás helyett a magyar hadak (MSZP és az SZDSZ) nem segítették
egymást, és a széthúzásnak drámai következménye lett. „Amióta a Fidesz
visszavett a radikális kormánybuktatási akcióiból, a koalícióban egyre több a
belső konfliktus. Ha így megy tovább, akkor Orbán Viktor páholyból nézheti
végig, ahogy a kormánypártiak lekaszabolják egymást” – fogalmazott egy
szocialista háttérember.

Még le sem csillapodtak a kedélyek Molnár Lajos lemondása, a rendészeti vezetők
bukása és az őszödi beszéd körüli szocialista csatározások (Őszödi vesszőfutás.
Hetek, 2007. június 1–7.) körül, az SZDSZ újabb pakkot tett az asztalra. A
liberálisok hétvégi, egri tanácskozásukon frontálisan nekitámadtak a kormánynak,
mondván, aggasztó a reformok lassulása. Ráadásul a sajtóban először az jelent
meg, hogy az SZDSZ egy hónapos ultimátumot adott a nagyobbik kormánypártnak –
igaz, később az esetleges kilépési szándékot és a megfogalmazott feltételeket
nem, csak az ultimátum tényét cáfolták. A kétszólamú kommunikáció mindenesetre
arra jó volt, hogy az MSZP-ben mindenki megértette, hogy „vészhelyzet” van.

Ráadásul az egészségügy mellett (amely a legneuralgikusabb pontja a két párt
együttműködésének) további reformlépések (például az ingatlanadó bevezetése vagy
az energiapiaci liberalizáció) folytatását is feltételként határozták meg a
liberálisok.

A liberális frakcióban az a vélekedés, hogy azért fontos számukra „az SZDSZ a
reformok motorja” kép megőrzése, mert ha így folytatódik, akkor 2010-re semmit
sem lesznek képesek felmutatni szavazóik számára. „Ha a Fidesz a népszavazáson
eltörölteti a vizitdíjat, amire nagy az esély, akkor a több-biztosítós rendszer
bevezetése nélkül mindössze kórházak megszüntetése marad az egészségügyi
reformból. Értelmetlennek látszik akkor minden erőfeszítésünk” – magyarázta egy
liberális forrásunk, hogy miért „nem adhatják be a derekukat”. Mások szerint nem
történik más, mint hogy az SZDSZ azért szab több témát is folytatási
feltételként, hogy legalább egyet, a több-biztosítós modellt keresztülverje az
MSZP-n.

Elemzők szerint a „vészhelyzet” előállításával az SZDSZ láthatóvá teheti saját
kormányzati munkáját. A szocialistákkal való konfliktus pedig Kóka János
pártelnöknek lehetőséget teremt arra, hogy önállóságát (miszerint ő nem
Gyurcsány kreatúrája) bizonyítsa a párt törzsközönsége és a közvélemény számára.

Bár azt nem lehet tudni, hogy ebben az új taktikában mennyire egységes az SZDSZ,
különösen ellentmondóak az információk arról, hogy a pártelnökségről hajszál
híján lemaradt Fodor Gábor és köre támogatja-e ezt a politikai irányvonalat. A
politikus a belső fórumokon általában óvatosságra int („ne feszítsük túl a
húrt”), de interjúban ő is az SZDSZ markáns, önálló arculatának kialakítása
mellett érvel. Ráadásul, mivel a környezetvédelmi minisztérium átvétele sok
energiáját leköti, az SZDSZ operatív vezetésében nem tud kellő mértékben részt
venni. Így a jelenlegi liberális politika hangadói Kóka János, Magyar Bálint,
Horn Gábor és Eörsi Mátyás, az SZDSZ új „négyesfogata”.

A szocialisták sajnálják, hogy Kuncze Gábor visszavonult, mert szerintük most
nagyon hiányzik „józansága”, mellyel képes volt nemcsak a saját pártja, hanem az
egész koalíció érdekét is figyelembe venni. Az MSZP-sek szerint ugyanis a
társadalom már nem bír el további reformokat, az ingatlanadó bevezetésének
„társadalmi igazságosság dimenzióját” pedig éppen azok nem értenék meg, akiknek
kedvező lenne. Ráadásul az energiapiac liberalizációja rövid távon áremelkedést
jelenthet. Félnek, hogy a gázárvitához hasonlóan a Fidesz a villany drágulását
is a kormány nyakába varrná.

A több-biztosítós rendszer kapcsán az MSZP-frakcióban az általános vélemény az,
hogy „nem létezik, hogy megszavazzuk”. Egy másik, ám egyre többet hangoztatott
álláspont: „elég a 2 százalékos SZDSZ zsarolásából”. A nagyobbik kormánypárt
politikusai – akik vigyázó szemüket a Szonda Ipsosnak az MSZP számára drámai
közvélemény-kutatási eredményein tartják – aggódnak amiatt, hogy a
több-biztosítós rendszerre való átállás során társadalmi csoportok (különösen a
szocialista törzsbázis középkorú része) újfent vesztesnek fogják magukat érezni,
ezért megvonják támogatásukat. Emellett a szocialista egészségügyi szakértők
eskü alatt vallják, hogy az SZDSZ modellje nem éri el a kívánt célt, a magyar
társadalmat még inkább szegényekre és gazdagokra osztja, a társadalmi
egyenlőtlenségeket (például az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés
terén) tovább növeli.

Kedden este nyolctól hajnali egyig a reformok folytatásának kérdéseiről
tárgyaltak a koalíció vezetői. Az egyeztetésen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök,
Gál J. Zoltán, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Kiss Péter munkaügyi miniszter,
Lendvai Ildikó frakcióvezető, Katona Béla frakcióvezető-helyettes és Hiller
István kulturális miniszter, illetve Kóka János gazdasági miniszter, Eörsi
Mátyás frakcióvezető, Horváth Ágnes egészségügyi miniszter, Horn Gábor és Magyar
Bálint ügyvivő, valamint Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter vett részt.

Úgy tudni, a miniszterelnök felszólította a pártok szakértőit, hogy az
egészségügyben dolgozzanak ki konszenzusos javaslatot, és erre egy hetet kaptak.
(Más forrásunk szerint nem volt egyhetes időkorlát.) A „konszenzus” kialakítása
azért tűnik „emberes” feladatnak, mert a két párt szakértői eltérő egészségügyi
közgazdasági iskolát képviselnek, amelyek között áthidalhatatlan a különbség.


A tárgyalás a kiszivárgott hírek szerint visszafogott hangulatú volt, de egy
résztvevő úgy fogalmazott: „érezni lehetett, hogy bármikor előáshatják a
csatabárdot, és elszabadulhatnak az indulatok”. Az MSZP vezérkarában abban
bíznak, hogy a liberálisok is megértik: egy előrehozott választás az MSZP
számára minden idők legrosszabb eredményét jelentené, míg az SZDSZ számára
„halálugrással” érne fel, hiszen nem jutna be a parlamentbe.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!