Az iszlámot akarta védeni a bostoni robbantásos merénylettel Tamerlan Carnajev – ezt állítja róla életben maradt öccse, akit egy rendkívüli hajtóvadászat után sikerült elfogniuk az amerikai hatóságoknak. Dzsohár Carnajev szerint a támadás értelmi szerzője is 26 éves bátyja volt, és nem voltak tettestársaik. A 19 éves fiút tömeges emberveszteséget okozó fegyverek bevetésére irányuló, halált és anyagi kárt okozó összeesküvéssel vádolták meg a kórházban, amiért akár  halálbüntetést is kaphat.

Riasztóan nő Görögországban a bevándorlók ellen elkövetett rasszista atrocitások és fizikai bántalmazások száma, miközben a rendőrség elnéző, és a nyomozások lassúak. Az Arany Hajnal nevű szélsőjobboldali párt fokozódó térnyerésével a mediterrán ország ma az 1930-as évek Németországához kezd hasonlítani.

Egyhangú szavazással hagyta jóvá a zsidó állam bojkottálását a tudományos körökben az ír tanárokat tömörítő szakszervezet (TUI). A szavazással palesztin aktivisták felhívásának tett eleget a szakmai tömörülés. Az európai oktatási szakszervezetek közül a TUI az első, amely elzárkózást hirdetett az izraeli tudományos élettel szemben.

Tovább folyik Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető pere a kirovi bíróságon, ahol elsőrendű vádlottként sikkasztásért vonják felelősségre egy 2009-es ügy miatt. Amennyiben elítélik, az politikai karrierje végét fogja jelenteni, és egyben aláássa a hitelességét annak a korrupcióellenes tevékenységnek, amellyel a jelenlegi politikai vezetés és a hozzá közel álló gazdasági társaságok kapcsolatait tárja fel. A független igazságszolgáltatásba vetett bizalom korábban is alacsony szinten volt Oroszországban, az ellenzék vezető politikusának pere pedig még inkább alátámasztja a politikai befolyás jelenlétét a bíróságokon.

„Az amerikai nép válaszokat vár” – ismerte el Barack Obama a bostoni merénylet utáni televíziós nyilatkozatában. Az elnök szerint ezeket a válaszokat a nyomozó hatóságoknak kell megadniuk a támadás indítékaival kapcsolatban. Az amerikai közvélemény azonban Obamától is magyarázatot vár arra, hogy az elmúlt nyolc hónapban miért támadt annyi biztonsági rés a terrorizmussal szemben.

Miközben Dzsohar Carnajev az FBI nyomozóinak már beismerte a bostoni merényletben való részvételt, sok ismerőse még most is lehetetlennek tartja, hogy a népszerű fiatalembernek bármi köze lehetne a gyilkosságokhoz, és a Facebook-on tiltakoznak a vádak ellen. A nyomozással párhuzamosan a média lázasan próbálja feltárni a Carnajev család „kórképét”. A fivérek további merényleteket is tervezhettek, és korábbi gyilkosságok is kapcsolódhatnak hozzájuk.

Ha igazak az értesüléseink, akkor egy pitiáner nagyképűsködés vezetett el odáig, hogy a Fidesz rátalált a Portik-Laborc találkozó hanganyagára, amelyben olyan – a kormánypárt számára – gyöngyszemek találhatóak, miszerint a maffiavezetőnek tartott férfi személyesen vitt pénzt MSZP-s politikusoknak, és abban érdekelt, hogy 2010 után is az MSZP kormányozzon.  Természetesen az is „erős” mondat, mikor Portik azt magyarázza a Gyurcsány-kormány nemzetbiztonsági vezetőjének: „nem hiszem, hogy tudnak olyat kérni, amit ne tennék meg”, vagy éppen: „nekünk az lenne a dolgunk, hogy erősítsük a miniszterelnök urat vagy magában legalább az MSZP-t”.

Az ellenzéki összefogásról alkotott eltérő stratégiák vezettek oda, hogy a múlt héten látványosan kiéleződtek az MSZP és az Együtt 2014 politikusai közötti viták. Úgy tudjuk, hogy Bajnai Gordon múlt héten pénteken azért jelentette be, hogy tárgyalásokat kezdeményez az MSZP-vel, hogy ezzel „elüsse” az MSZP-ben annak a csoportnak a kezdeményezését, amely akár az ellenzéki összefogás nélküli választási indulást is elképzelhetőnek tartja. Az ellentmondásosra sikeredett Bajnai kommünikének azt sikerült elérnie, hogy továbbra is az összefogás maradjon fő téma baloldalon, megkötések nélkül.

Létezik-e Bajnai-gárda? Tényleg Alinsky-féle módszerekkel érvénye­sülnek az ellenzéki ifjak? Kik állnak az elmúlt hetek tömeg­megmozdulásai mögött? A balliberális ellentábor a  radikalizmustól sem riad vissza? Összegyűjtöttünk néhány olyan szervezetet és személyt, akik aktívan és fiatalokat is megmozgatva igyekeznek változásokat kicsikarni.

Kedden délután Gyöngyösön tartott lakossági fórumot Gyöngyösi Márton, a magyar- izraeli kettős állampolgárok listázásának javaslatával nemzetközi botrányt kiváltó jobbikos képviselő. Provokációról szó sincs – állítja sajtótájékoztatóján, azonban a művelődési ház előtt tüntető gyöngyösi polgárok láthatóan erről másként gondolkodnak.

Az iskolai szegregáció újjáélesztése és az esélyegyenlőség rombolása ellen tiltakozik a HaHa, míg a kormányzat szerint a felzárkóztatás címén zajló elkülönítés éppenséggel az integrációt elősegítő lépés.

Ki vagyok én? Mi az életem értelme? A sors uralkodik felettem vagy én a sorsomon? Mi van a halál után? – nagyjából ezek a kérdések foglalkoz­tatták azokat a 19. századi filozófusokat, akiknek elege lett az elvont filozófiai spekulációkból, akik a modern társadalmi berendezkedésen túlmutató perspektívát kerestek, s akiket végtelenül bosszantott, hogy a hétköznapok kisstílűségébe süppedt egyén nem tudja megvalósítani önmagát. Kierkegaard legfőbb érdeme, hogy az egyéni emberi sorsra irányította a figyelmet.

A bostoni merénylők egyike, Tamerlan Carnajev a személyes YouTube-oldalán egy népszerű iszlamista videót ajánlott. A Fekete zászlók Khoraszánból című negyedórás klip első ránézésre csupán egy a szokásos dzsihádista toborzók közül. De csak a nyugati szemnek: a fekete zászló alatt Közép-Ázsiából meginduló harcosok képe az 1,6 milliárd iszlám hívő számára egyértelmű üzenetet hordoz: azt, hogy a közel­jövőben beteljesedhet a végítélet, amelynek egyik fontos előjele az iszlám messiás, a Mahdi seregének feltűnése. Tamerlan Carnajev már ennek a hadseregnek a katonája volt – ő legalábbis annak gondolta magát.

A fogadkozások ellenére ebben a kormányzati ciklusban sem történt lényegi előrelépés a kommunista állambiztonság megismerhetősége érdekében. A sok titkot rejtő mágnesszalagok tartalmát nem engedték nyilvánosságra hozni, a levéltár működése nehézkes, a pénz kevés. A téma iránt elkötelezett kutatók ennek ellenére nem adják fel: Tabajdi Gábor A III/III. krónikája című könyve a napokban jelent meg.

Nemcsak rakéták és fegyverek, de a nullák és az egyesek is fontos harcászati eszközökké váltak a Közel-Keleten. A kaotikus kiberháborús viszonyok a Hetek által megkérdezett szakértők szerint leginkább a Vadnyugat hangulatára emlékeztetnek. A küzdelmekbe pedig nemcsak az érintett országok, de egyes öntevékeny cso­portok, így a médiakedvenc Anonymous hackercsoport is rendre bekap­cso­ló­dik. Néhány hete az #OpIsrael elnevezésű akcióval az underground csoport a palesztin helyzet szerintük embertelen kezelése ellen tiltakozott. Céljuk több fontos kormányzati honlap megbénítása volt, de a támadással végül nem tudtak komoly anyagi károkat okozni.

Az afrikai nyomor generációkról generációkra történő újratermelődésének egyik legfőbb oka az írástudatlanság, ami pedig összefüggésben áll a gyermekmunkával, illetve a gyermekrabszolgasággal. Lantai-Csont Gergely fotográfus és Szilasi Ildikó Hermina antropológus testközelből tanulmányozta a jelenséget az elmúlt hetekben Ghánában és Burkina Fasóban.

A Nemzetközi Valutaalap  (IMF) és a Világbank szokásos tavaszi ülésszakán Washingtonban a G20-ak rövid tanácskozására is sor került. A világ vezető gazdaságainak pénzügyminiszterei és jegybanki vezetői – látva a szigorú költség­vetési politika halovány eredményeit – immár a követelmények lazítása mellett érveltek.

Hát mégsem vonultak. Persze, ha a Nemzeti Érzelmű Motorosoknak volnának valódi nemzeti érzelmeik, egyáltalán nem is akartak volna a német neonácik mintájára demonstrálni – se a zsinagóga előtt, se máshol –, minthogy az antiszemitizmus, tévedések elkerülése végett, nem fér össze a nemzeti érzülettel, amely csak tisztességes ember sajátja lehet; tisztességes (magyar) ember pedig nem rasszista. De hát tudjuk, a szóban forgó motorosok nem így gondolják. Ők, ha már egyszer sem a rendőrség, sem a bíróság nem hagyta jóvá, hogy épp az Élet Menetével egy időben adjanak gázt a Dohány utcai zsinagóga előtt, hát megpróbáltak ugyanazon a napon, legfeljebb más címmel és útvonalon, de mégiscsak a saját gyalázatos nézeteik propagálására motorozni Budapesten. A trükk nem sikerült: a rendőrség ezt a változatot is betiltotta.

Fekete János(1928. március 4. – 2013. április 21.)

Mitől piros, eres hetek óta a szemem? Örököltem a szürkehályogot? Ki lehet nőni a kancsalságot? Olvasáskor gyakran megfájdul a fejem. Időnként homályos foltokat látok. Csillagokat lát a gyerekem – mit tegyek? Bizonyára mindenkiben felmerültek már ilyen vagy ezekhez hasonló kérdések. Cikkünkben a lehetséges válaszokat és megoldásokat kerestük szakemberek segítségével.

A vizsgálat című felolvasószínházi darab végén leért a vasfüggöny a Nemzeti Színház nagyszínpadán. A teltház döbbent némaságban. Egy-két tenyér a mellkasok előtt várakozón egymásba téve várja az első csattanást. De a taps végül elmarad, mert nem illik ide.