Bajnai Gordon indította be az újév közéletét azzal, hogy egy hétfői tévéinterjúban váratlanul „berúgta az ajtót” és bejelentette: javasolja szövetségesének, az MSZP-nek, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíciót is vegyék be az együttműködésbe, ha lehet, közös választási listán induljanak, és egyéni körzetekben is csak egy baloldali jelölt legyen. Sőt, azt is kijelentette, hogy kész lemondani a miniszterelnök-jelöltségről azért, hogy a szélesebb együttműködést tető alá hozzák.   

„A jobboldal médiastratégiája, hogy a széles elérésű médiumokat vagy megszerezzék, vagy erős nyomást gyakoroljanak rájuk. Ebbe beilleszthető a TV2 tulajdonosváltása is” – vélekedett a Heteknek Pulai András médiakutató. Elemzéseik szerint szintén aggodalomra adhat okot, hogy a televíziókban csökken a közéleti hírek aránya és hódít a bulvár. Egy jól működő demokráciához ugyanis tájékozott választópolgárokra lenne szükség.

Fordulatokban gazdag folytatást hozott a Szabadság téri református templomban tartott Horthy-szoboravatás. Az egyház jogtanácsosa hivatalvesztést indítványozott a főszervező ifjabb Hegedűs Lóránt ellen, ám szilveszterkor úgy nézett ki, hogy még vizsgálat sem lesz. Most úgy tűnik, januárban ítélet is születhet.

December elsején elindította a kormány a téli közfoglalkoztatási programot, amit máris nagy sikerként tüntet fel, elsősorban a munka­nélküliséget jelző statisztikai adatokban. A közmunkásoknak az új program immár nemcsak munkát kínál, hanem képzést is, igaz azt, hogy ki miben vesz részt, a munkaügyi kirendeltség dönti el, és nem az egyén. A képzések tematikájának megismerése után azonban rögtön kiderült, a hirtelenjében összeállított tesztek és képzési feladatlapok köszönő viszonyban sincsenek a felnőttképzés gyakorlatával, azokat kisiskolásoknak állították össze. Az oktatás olyannyira komolytalan, hogy azt a tanárok se veszik komo­lyan, és a kínált tananyag több, füg­getlen szakértő szerint is minősíthetetlen.

A kormányzat intézkedéseinek köszönhetően a foglalkoztatás mértéke ősszel átlépte a négymilliós „álomhatárt”, a nőknél az 1,8 milliós „lélektani” határt, ami azt igazolja, hogy Magyarország jó úton jár – hirdetik kormányzati részről. A sikerpropaganda mögött sokan átmeneti javulást látnak csak, mondván: a foglalkoztatottság növekedése a kormányzati intézkedések hozadéka.

A szíriai kereszténység eddig főleg úgy szerepelt a hírekben, mint a polgárháború egyik fő áldozata. De sokan most megpróbálnak ellenállni.

A katolikus egyházfő a papnevelésben jelentős szerepet vállaló szerzetes rendfőnökök közgyűlésén radikális reformokat sürgetett, és bírálta a szemináriumok jelenlegi gyakorlatát.

Soha a történelemben nem volt olyan nagy különbség a társadalom legfelső rétege és az átlag között, mint a 21. század elején. Nem az utcai demonstrációkon sokat emlegetett 1 százalékról van szó, hanem a 0,1 százalékról, az igazi szu­perelitről, akiket nyugodtan lehetne magyarul is plutokratáknak nevezni, ha ezt a szót a szél­sőjobboldal nem tette volna a zsidó világ- összeesküvők szinonimájává. „Az igazi vagyon egymilliárd dollárnál kezdődik, mert ez az összeg az, ami felett már nem lehet minden pénzt személyes célokra elkölteni” – állítja Naguib Sawiris egyip­tomi telekommilliárdos, aki maga is az új, nemzetek feletti társadalmi osztály egyik képviselője. A globális szuperelit felemelkedéséről, céljairól és életformájáról Chrystia Freeland írt nagy sikerű esszét, amelyet a Financial Times 2013 legjobb könyvének választott.

Masszívan növelte vagyonát a Bloomberg milliárdoslistáján szereplő 300 dúsgazdag ember, akiknek az együttes vagyona eléri a 3,7 ezer milliárd dollárt (29 évi magyar GDP). Az első helyen álló Bill Gates magasan vezet. A földkerekség leggazdagabb emberei 524 milliárd dollárral növelték vagyonukat 2013-ban (ez a magyar GDP bő négyszerese) – derül ki a Bloomberg milliárdoslistájának év végi összesítéséből.

Ellenőrzése alá vonná a kormány a nyelvoktatási piacot, de a szakmai érdekképviseletek ellenállása megtörte az igyekezetet. Szakemberek szerint egyértelműen látszik, hogy a piac átalakítását nem szakmai, hanem politikai szempontok vezérlik.

Több ütközést is karcolásokkal úszott meg a Forma–1-ben Michael Schumacher, hogy aztán egy banális síbalesetben szenvedjen olyan sérülést, amely kétségessé teszi, hogy valaha is a régi lesz-e egyáltalán. A mesterséges kómában fekvő 44 éves sportoló óriási figyelem középpontjában áll. De vajon mi a titka annak, hogy az emberek ilyen nagyra tartják még évekkel az után is, hogy kiszállt a száguldó cirkuszból, ahol minden elképzelhető rekordot felállított?

Bíró László József (1899 Budapest – 1985 Buenos Aires) – Az autodidakta feltaláló hozzávetőlegesen száz találmánya között fellelhető a gőzmosógép, az automata sebességváltó, az elektronikus továbbítóberendezés, a golyós dezodor, legfőbb találmánya pedig a golyóstoll, amivel világhírre tett szert. Bíró nevéből több nyelvben a golyóstollat jelölő közszó lett.

A tisztaság fél egészség – tartja a közismert mondás. Jó esetben a tisztálkodás alapvető szabályait már gyermekkorunkban megtanultuk, ám ez a tanulási folyamat később sem állhat meg: nem árt, ha folyamatosan frissítjük tudásunkat, hiszen a személyi higiénia hiánya miatt a különféle betegségek könnyebben kialakulhatnak – a kellemetlen testszagokról nem is szólva. De vajon mióta van fürdőszoba? Hogyan fejlődött a higiénia? A kérdések megválaszolásában Dr. Czingel Szilvia néprajzkutató-muzeológus volt segítségünkre.

Az év elején nem ritkán üresnek érezzük magunkat: kihunynak az ünnepi fények, kikerülnek a lakásból a díszek, és visszatérünk a mindennapos körforgásba. Sokszor nem is úgy telnek az ünnepek, ahogy vártuk: feszültséget tapasztaltunk a családtagok között, vagy éppen tartalmas programok nélkül végigunatkoztuk az egészet. A csalódásokat nem mindig könnyű feldolgozni.