hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A globális arisztokrácia felemelkedése
Az új szuperelit a maga képére formálná a világot

Soha a történelemben nem volt olyan nagy különbség a társadalom legfelső rétege és az átlag között, mint a 21. század elején. Nem az utcai demonstrációkon sokat emlegetett 1 százalékról van szó, hanem a 0,1 százalékról, az igazi szu­perelitről, akiket nyugodtan lehetne magyarul is plutokratáknak nevezni, ha ezt a szót a szél­sőjobboldal nem tette volna a zsidó világ- összeesküvők szinonimájává. „Az igazi vagyon egymilliárd dollárnál kezdődik, mert ez az összeg az, ami felett már nem lehet minden pénzt személyes célokra elkölteni” – állítja Naguib Sawiris egyip­tomi telekommilliárdos, aki maga is az új, nemzetek feletti társadalmi osztály egyik képviselője. A globális szuperelit felemelkedéséről, céljairól és életformájáról Chrystia Freeland írt nagy sikerű esszét, amelyet a Financial Times 2013 legjobb könyvének választott.

Az ókori Róma fényűző gazdagsága puritán kollektivista társadalom volt a mai jövedelemkülönbségekhez képest – állítja Freeland. A kapzsi politikusok prototípusának, Marcus Crassusnak a vagyonáról úgy tartják, hogy a birodalom egy évi teljes költségvetésével volt egyenlő. Crassus jövedelméből 32 ezer átlagos római polgárt tudott volna kifizetni. Ezzel szemben a korábban leggazdagabb – ma csupán második helyezett – magánszemély, Carlos Slim mexikói ingatlan- és befektetési mágnás éves jövedelme 400 ezer mexikói átlagfizetésének felel meg.

A jövedelmi szakadék az utóbbi évtizedekben vált igazán naggyá. Az Egyesült Államokban a második világháború után egy nagyvállalat vezérigazgatója az átlagkereset 52-szeresét kereste, míg ma a különbség 380-szoros. A társadalmi különbségek az ötvenes-hatvanas években annak ellenére csökkentek, hogy a gazdagok ebben az időszakban is szépen gyarapodtak. Sokkal nagyobb hatása volt azonban annak, hogy a középosztály soha nem látott mértékben kiszélesedett. Amerikaiak tízmilliói emelkedtek fel olyan fogyasztási és életszínvonalbeli szintre, amit korábban csak az elit élvezhetett. Egy neves közgazdász, Larry Katz szerint ezekben az évtizedekben a „társadalom összenőtt”, tömegek valósíthatták meg az álmaikat, küldhették az egyetemekre a gyermekeiket – nemcsak Amerikában, hanem Nyugat-Európában is. Nem véletlen, hogy erre a korszakra ma igazi nosztalgiával tekintenek az emberek: nem volt még egy időszak a történelemben, amikor a (szinte) gondtalan jólétet ilyen széles rétegek élvezhették volna.

Mára megváltozott a helyzet. Az ezredforduló óta a fejlett társadalmakban a lakosság 99 százalékának nem javult vagy éppen romlott az anyagi helyzete, miközben a felső 1 százalék – és ezen belül is különösen a top egy ezrelék – vagyona többszörösére nőtt. A válság különösen felerősítette ezt a folyamatot. 2009–2010-ben az amerikai gazdaság 2,3 százalékkal nőtt, ami a korábbi időszakhoz képest jelentős visszaesést jelentett, bár még mindig sokkal biztatóbb volt, mint az európai gazdaságok stagnálása. Azonban ez a növekedés szinte kizárólag a top 1 százaléknál csapódott le, akiknek a jövedelme egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedett. A folyamat 2013-ban még markánsabb lett (lásd keretes cikkünk).

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!