hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Lesz-e kereszténymentes Közel-Kelet?

2014. 03. 03.
A Közel-Keletre utazik májusban Ferenc pápa. A katolikus egyházfő Jeruzsálemet, Betlehemet és Ammant keresi fel. A térségben egyedül Izraelben növekszik a keresztények száma, mindenütt máshol az a veszély fenyeget, hogy a kétezer éves vallás szülőhelyén néhány évtizeden belül nem maradnak keresztény hívők. Karácsonyi Twitter-üzenetében a pápa kijelentette, hogy „nem törődhetünk bele abba a gondolatba, hogy a Közel-Kelet kereszténymentessé válhat”. A BBC azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az elmúlt évtized a történelem eddigi legnagyobb katasztrófáját hozta a térség 14 millió keresztény hívője számára.

„Az arab tavasz egyre gyorsabban keresztény télbe fordul át” – állítja a BBC számára írt elemzésében William Dalrymple brit történész. Egyiptomban a politikai felfordulást egyre erősödő koptellenes pogromok és templomgyújtogatások kísérik. A palesztin területeken (a Nyugati-parton és Gázában) a keresztények a radikalizálódó szunnita lakosság fenyegetése (és kisebb részben egyes, szintén keresztényellenes izraeli ultraortodox csoportok) elől mind nagyobb számban menekülnek külföldre.

Legtragikusabb a helyzet azonban Irakban, ahonnan Szaddám Husszein bukása óta a keresztények kétharmada elmenekült. Többségük Szíriát választotta új hazájának, amely Izrael mellett egy évtizeddel ezelőtt a legbiztonságosabb, szekuláris államnak számított a nem muszlim vallási kisebbségek számára. A békés letelepedés azonban illúziónak bizonyult. A három éve zajló szíriai polgárháború közvetlen életveszélyt jelent a két tűz közé szorult keresztény lakosság számára. A legvéresebb harcok és leszámolások a szunnita és alavita befolyás alatt álló területek határán zajlanak, de a brutális erőszaknak mindinkább célpontjai lesznek a keresztények is, miután a lázadók között az al-Kaida által inspirált szalafista csoportok kerültek meghatározó helyzetbe.

A szíriai keresztények – akik az ország lakosságának mintegy tíz százalékát teszik ki – Libanonba, Törökországba vagy Jordániába menekülhetnek az életveszély elől. Sokak számára ez egy évtizeden belül a második exodus, és a Szíriát környező országokban zajló vallási radikalizálódás és politikai bizonytalanságok miatt korántsem biztos, hogy az utolsó. A szíriai keresztények tragédiája a világ egyik legrégebbi keresztény közösségét sújtja. A huszadik században – már jóval az Aszad-rezsim hatalomra jutása előtt – Szíria menedékországnak számított a Közel- Keleten. A szíriai vezetés – amely maga is a kisebbséget alkotó alavita közösségből került ki – stabilizáló tényezőnek tekintette a keresztényeket a szunnita muzulmán többséggel szemben. A keresztény ünnepek a mai napig hivatalos munkaszüneti napok az Aszad-féle Szíriában. A ó-damaszkuszi keresztény negyedben – ahol egymást érik a különböző keresztény felekezetek templomai – háborítatlanul gyakorolhatják hitüket. Mindez azonban aligha feledteti a tényt, hogy például az ősi szíriai örmény közösség tagjai már szinte mind elmenekültek az országból.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!