Ahogy a harmadik segélycsomag sorsa is eldőlt, múlt hét csütörtökön benyújtotta lemondását Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök. Így tehát a görögöknek szeptember 20-án ismét a szavazóurnákhoz kell majd járulniuk. Abban mindenki egyetért, hogy Ciprasz újra győzni fog. A kérdés ezek után csak az, hogy mi volt a célja a lemondással, és mit érhet el, ha a nép újra bizalmat szavaz neki.

Nemcsak a migránsok, hanem a menekülthullámot saját céljaikra kihasználó iszlamista szélsőségesek számára is csupán tranzitországként szolgál Magyarország – egyelőre.A nemzetbiztonságra veszélyt jelentő személyek kiszűrése  bevallottan nem működik az Európai Unióban – a kontinens gyakorlatilag tele van terroristasejtekkel, amelyek tagjainak jelentős része már a kontinensen született. Bár a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok hangsúlyt tesznek a megelőzésre, ez nem egyszerű feladat, legalábbis a migránsokkal napi szinten foglalkozó forrásaink szerint, illetve az európai példák alapján.

„Hét éve nem látott tőzsdei vérengzés Európában”, „Megismétlődik a hét évvel ezelőtti szeptemberi összeomlás?” – számos ilyen címet lehetett olvasni augusztus végén a hírportálokon. Az aggasztó gazdasági hírek kapcsán sokan felfigyeltek arra, hogy az idei válság épp hét évvel a 2008. szeptemberi pénzügyi krach után jelentkezik, amelyet szintén hét évvel előzött meg a nyugati világot átrendező 2001. szeptemberi terrortámadás. A baljóslatú várakozásokból az interneten persze gyorsan világvége-elméletek születnek, amelyeknek nagyjából annyi közük van a valósághoz, mint a 2012-es maja apokalipszisnek (a NASA is fontosnak tartotta közleményben tisztázni, hogy „nem várható pusztító aszteroida-becsapódás” szeptemberben). De vajon lehet-e alapjuk azoknak a közgazdászok, sőt teológusok által vallott elméleteknek, amelyek a történelemben és gazdaságban vélnek ciklusokat kimutatni? Összegyűjtöttük a tényeket – a következtetéseket olvasóinkra hagyjuk.

A magyar irodalomtörténet hajnalán, amely egybeesett nemzetünk írásbeliségének kezdetével, a kódexmásoló szerzetesek mellett párhuzamosan megjelentek az „írástudó nők” is. Legrégibb írásos emlékeink közül válogatott 1873-ban Zilahy Károly Hölgyek lantja címmel közreadott könyvében. Publikációjának célja a magyar úrasszonyok, fiatal lánykák olvasóvá nevelése volt – sőt mi több, a szerző, bár nagyon visszafogottan, tollforgatásra is buzdította őket.