hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Még Kína sem nőhet az égig
Most kiderülhet, hogy ki úszott eddig meztelenül

2015. 09. 07.
Az elmúlt hetekben több tízezermilliárd dollárnyi befektetés „égett el” Kínában. A pekingi politikai és gazdasági vezetés próbál úrrá lenni a helyzeten, miközben az egész világ attól retteg, hogy az ázsiai ország bedönti-e a 2008-2009-es krachból éppen kitápászkodó világgazdaságot. A kilátásokról magyar közgazdászokat kérdeztünk.

Érdekes, hogy azok az országok, amelyeket Orbán Viktor a világhírűvé vált – az illiberális demokráciáról szóló – tavalyi tusnádfürdői beszédében példaként, sőt „sztárországokként” említett, így egyebek mellett Törökország, Oroszország és Kína, ma súlyos gazdasági kihívásokkal küzdenek. Ilyen értelemben a magyar miniszterelnök fordított Cassandra, akiket dicsér, azok bajba kerülnek. Ez a gondolat jutott eszébe egy vezető magyar közgazdásznak, amikor azt kérdeztük tőle, hogy Kína gazdasági betegeskedése „bedöntheti-e” a világgazdaságot, és különösen, hogy milyen hatása lehet Magyarországra. Forrásunk, aki egyébként konzervatív közgazdász, pozíciójánál fogva nem adhatta nevét az álláspontjához, de úgy vélte, hogy Kína – és persze Oroszország, illetve Törökország – esete megmutatja az úgynevezett „felülről irányított kapitalizmus” korlátait. „Nem lehet a gazdaság ciklikusságát megúszni a tervutasítással. Az, hogy egy mezőgazdasági jellegű ország iparosodik, és a falvakból a városokba özönlenek az emberek, automatikusan bombasztikus gazdasági növekedést okoz, így volt ez például a Szovjetunióval is, de ez nem tartható fenn a végtelenségig, ez nem csodamódszer” – mondta a közgazdász, aki szerint jelenleg nincs olyan mértékadó szakember, aki állást merne foglalni abban, hogy okoz-e Kína gyengélkedése egy újabb világgazdasági válságot.
Mint emlékezetes, 2008-ban az Egyesült Államokból kiinduló hitelválság súlyos helyzetbe hozta Magyarországot, az IMF és az EU mentőcsomagja kellett az államcsőd elkerüléséhez. Több területen azóta stabilabb a magyar költségvetés helyzete, de az előbb idézett közgazdász szerint „bármi” megtörténhet, jelenleg a pénzügyi világban senki sem nyugodt a gazdasági kilátások tekintetében. „A Matolcsy György vezette jegybanknak eddig szerencséje volt, mert kedvező volt a nemzetközi hangulat, de azt nem tudni, hogy most képesek lesznek-e a helyzetet kezelni, mert az elmúlt években a döntéseiket inkább a politikai ideológia vezette, mintsem a közgazdasági racionalitás. A magyar közgazdászok Matolcsyt ma is inkább politikusnak tartják, mintsem független jegybankelnöknek, ezért bizonytalan a szakma, hogy egy válsághelyzetben miként szerepel a kulcsfeladatokat ellátó MNB” – fogalmazott forrásunk, utalva Warren Buffett híres mondására. A világhírű befektető szerint ugyanis – idézzük – „dagályban simán megy a vidám fürdőzés, de apálykor derül ki, hogy valójában ki úszott meztelenül”.
Róna Péter közgazdász, az Oxfordi Egyetem Blackfriars Hall kutatója szerint az alapproblémát az úgynevezett olcsó pénz jelenti, mivel a gazdasági problémákat a politikai és gazdasági elit azzal próbálja megoldani, hogy a jegybankokon keresztül elképesztő likviditást önt a piacra. Ezt tette az Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán is. „A probléma az, hogy megbillent a gazdaságban a tőke és a munkajövedelem jövedelmezőségének aránya a tőke javára. Ez azt jelentette, hogy mindenki igyekezett tőkét pörgetni, ami a spekulációt is felerősítette, miközben a vásárlóerő, azaz a bérek, juttatások és a nyugdíjak aránya és értéke csökkent. A fogyasztás nélkül viszont nem fenntartható a gazdaság, ezért a gazdaságpolitikai szereplők olcsó hitelekkel igyekeztek stimulálni a vásárlást, az állam pedig – ugyancsak költekező üzemmódban – különféle beruházásokkal kívánta a gazdasági növekedést fenntartani és munkát adni tömegeknek. Ez úgymond nem jó és egészséges kereslet, hanem pénzszórás” – magyarázta Róna Péter.
Kína esete ebben a folyamatban annyira kirívó, hogy a növekedés fenntartása érdekében elképesztő mennyiségű ingatlanfejlesztést hajtottak végre, aminek az lett a következménye, hogy szinte teljes városrészek és üzletközpontok állnak üresen. Másrészt ezzel egy időben 80-90 millió ember kezdett el tőzsdézni, olykor hitelből. „Mivel az irányított kapitalizmusnak is vannak korlátai, ezért ez a pénzszórás fenntarthatatlan, jelenleg 20 százalékra rúg a nem fizető hitelek aránya. A buborék kipukkadt” – tette hozzá Róna Péter, aki szerint az is tetézi a bajt, hogy – a kádári Magyarországhoz hasonlóan – a kínai kommunisták is előszeretettel kozmetikázzák a gazdasági adatokat. Tehát a pontos gazdasági helyzetet sem ismerjük biztosan. Róna egyébként úgy vélte, hogy a kínai politikai vezetés azért is került nehéz helyzetbe, mert pár hét leforgása alatt majdnem százmillió tőzsdéző vesztette el vagyonának jelentős részét, többen közülük teljesen tönkre is mentek. Róna Péter Magyarország kilátásai kapcsán megjegyezte, hogy a magyar állam helyzete sokkal stabilabb, mint 2008-2009-ben, a devizahiteleket kivezették, az államháztartási hiány is alacsony, ennek ellenére még mindig nem finanszírozható az ország a külföldi befektetők nélkül, akiknek a válság miatti viselkedése kiszámíthatatlan lehet.  
Heim Péter közgazdász a Heteknek kifejtette: Kína esetében az a legfontosabb, hogy az eddigi infrastruktúra-vezérelt növekedésről át kell állniuk egy fogyasztásvezérelt növekedésre. A beruházási ráta ma a GDP 47 százaléka, a lakossági fogyasztás pedig mindössze 37 százalék. Az egészséges helyzet az lenne, ha 35 százalék körül alakulna a beruházás, míg 50 százalék fölé menne a fogyasztás aránya. Igaz, ettől önmagában esne a növekedés. Feltételezve, hogy az átállás 5 év alatt megy végbe, ez a tényező körülbelül évi 2 százalékponttal fogná vissza a növekedést. „A másik összetevő, hogy az aktívak száma már nem növekszik Kínában, sőt elkezdett csökkenni. Ez további 1,5 százalékos csökkenést okoz majd. Csak e kettő miatt 9,5 százalékról 6 százalékra fog esni a növekedés. Emellé kell azt is számítani, hogy a gazdaságpolitika irányítói a hitelnövekedést meg akarják fogni, ami minimum évi 1 százalék további mínuszt jelent a növekedésnek, azaz a kínai gazdasági növekedés optimális esetben körülbelül 5 százalék lesz a következő 5 év átlagában, és akkor nincs úgynevezett »policy mistake«, azaz súlyos politikai hiba” – fogalmazott lapunknak a közgazdász.
Heim Péter szerint egyébként ma Kínának növelnie kellene a szociális kiadásokat, és ezzel párhuzamosan szinte „ész nélkül” vágni a kamatokat. A részvénypiaci esés azért nem lényeges igazán, mert most jó helyen vannak a kínai részvények árai, és emiatt hosszútávon nem veszélyes ez a helyzet. „Ne felejtsük el, hogy a részvénypiac kapitalizációja a GDP 45 százaléka most, ami elég alacsony. Innét már nagy esések nem lesznek. A világnak pedig hozzá kell szoknia egy alacsonyabb kínai növekedéshez, és ez egyelőre nehéznek tűnik, de majd megszokjuk, hisz semmi nem nő az égig” – tette hozzá a gazdasági szakember, aki szerint a kínai fizetőeszköz, a jüan még gyengül 3-5 százalékot, de utána elkezd újra trendszerűen erősödni. Igaz, álláspontja szerint a dollár erősödése viszont a végét járja.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!