hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A történelem naptára
A zsidó ünnepek és az elengedés évének jelentősége

2015. 08. 27.
„Hét éve nem látott tőzsdei vérengzés Európában”, „Megismétlődik a hét évvel ezelőtti szeptemberi összeomlás?” – számos ilyen címet lehetett olvasni augusztus végén a hírportálokon. Az aggasztó gazdasági hírek kapcsán sokan felfigyeltek arra, hogy az idei válság épp hét évvel a 2008. szeptemberi pénzügyi krach után jelentkezik, amelyet szintén hét évvel előzött meg a nyugati világot átrendező 2001. szeptemberi terrortámadás. A baljóslatú várakozásokból az interneten persze gyorsan világvége-elméletek születnek, amelyeknek nagyjából annyi közük van a valósághoz, mint a 2012-es maja apokalipszisnek (a NASA is fontosnak tartotta közleményben tisztázni, hogy „nem várható pusztító aszteroida-becsapódás” szeptemberben). De vajon lehet-e alapjuk azoknak a közgazdászok, sőt teológusok által vallott elméleteknek, amelyek a történelemben és gazdaságban vélnek ciklusokat kimutatni? Összegyűjtöttük a tényeket – a következtetéseket olvasóinkra hagyjuk.

A céziumatomnak megközelítőleg 794 billiószor kell rezegnie ahhoz, hogy elteljen egy nap a Földön. Ebből pedig 365-nek, hogy elteljen egy év. Ez az a két szám, amelyeken keresz­tül korunk az eseményeknek azt a sorozatát követi, amelyet világtörténelemnek hívunk. Azonban, ha kinyitjuk a Biblia első oldalát, a 14. versben az alábbiakat olvashatjuk: „S monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek.” A Teremtő tehát a céziumatom helyett a Föld forgása és Nap körüli keringése, illetve a Hold keringésének ciklusain keresztül értelmezi az időt, amelyet ünnepekre, napokra és esztendőkre oszt föl.

Ha egymás mellé tesszük a két rendszert, látjuk, hogy a hatezer év során az emberi időfelfogás gyorsan elhagyta azt, amit a Biblia „ünnepeknek” nevez, ezenkívül pedig a klasszikus 354 napos holdévet 365 napos napévre nyújtotta, és fordulópontját szeptember–októberről december–januárra tolta át. A három viszonyítási pont közül mára egyedül a „nap” fogalma maradt meg eredeti tartalmával, amely négy másodperc eltéréssel továbbra is megegyezik a bibliai egységgel.

A hétköznapi élet szempontjából ez a diszharmónia kényelmesen elviselhető, sőt kifejezetten praktikus, hogy nem hat különböző évhossz kering a naptárban a napév–holdév konfliktus enyhítésére. Mégis, egyre többen foglalkoznak azzal, hogy az „ünnepek” és az „évek” hiánya a modern történelemfelfogásban olyan extra dimenziót rejtett el előlünk, amit újra fel kell fedeznünk ahhoz, hogy jobban megértsük az egyes korszakokat és az azok közötti összefüggéseket.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!