hetilap

Hetek hetilap vásárlás

2016. 03. 04. (XX/09) Lapszám

Tartalom ajánló

Belföld

Röhrig: „Magyarországnak örömre van szüksége”

2016. február 29-én, itthoni idő szerint hajnali öt óra után pár perccel Sofía Vergara kolumbiai származású színésznő kinyitotta a borítékot, s közölte, hogy ebben az évben magyar film nyerte a legjobb idegen nyelvű alkotásnak járó aranyszobrot. Számítottunk rá, de az eufória így is határtalan.

Népszavazások: csapdahelyzet?

Súlyos vereséget szenvedett vasárnap a Fidesz Salgótarjánban; ez a kormánypárt ötödik súlyos időközi veresége 2014 novembere óta annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások még most is – 2006 nyara óta megszakítás nélkül – a Fidesz vezetését mutatják. De vajon okkal fél a kormánytöbbség valamiféle lopakodó protesthangulattól? Vagy ha nem, mi oka volt a Nemzeti Választási Bizottságnak arra, hogy a nyilvánvaló törvénytelenségek ellenére zöld utat adjon a kopaszok által támogatott néni népszavazási kezdeményezésének a vasárnapi boltzár mellett, ami egyben az MSZP kérdésének elkaszálást jelentette? És vajon mekkora kockázattal jár a Fidesz számára a kormány kvótaellenes kérdéséből születő népszavazás?

Botrány a jegybank százmilliárdjai körül

A gyengülő forint miatti árfolyamnyereségen az elmúlt években több százmilliárd forintnyi nyereséget realizált a Magyar Nemzeti Bank. Ezt az extraprofitot – amiből az egészségügyet vagy az oktatást simán rendbe lehetne tenni – azonban az MNB nem fizette és fizeti be az államkasszába, hanem saját maga által gründolt alapítványokba fektette. Civil szervezetek és ellenzéki pártok évek óta küzdöttek, hogy nagyobb mértékben beleláthassanak ezen alapítványok működésébe, de amint olyan bírósági ítélet született, hogy ezt megtehetnék, az Országgyűlés fideszes többsége ezt gátló szabályokat hozott. A történet még a Fideszben is komoly hullámokat vert.

Nő a feszültség az egészségügyben is

„Ma Magyarországon 17 ezer ágyon adnak krónikus vagy rehabilitációs ellátást. A minisztérium most azt vizsgálja, hogy ezeket az ágyakat miként lehetne „átadni” a szociális területnek úgy, hogy a finanszírozásuk az egészségügyi kasszában maradjon” – mondta a Magyar Ápolók Napján Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár. Az elképzelés vihart kavart az ágazatban.

Népszavazások: csapdahelyzet?

Súlyos vereséget szenvedett vasárnap a Fidesz Salgótarjánban; ez a kormánypárt ötödik súlyos időközi veresége 2014 novembere óta annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások még most is – 2006 nyara óta megszakítás nélkül – a Fidesz vezetését mutatják. De vajon okkal fél a kormánytöbbség valamiféle lopakodó protesthangulattól? Vagy ha nem, mi oka volt a Nemzeti Választási Bizottságnak arra, hogy a nyilvánvaló törvénytelenségek ellenére zöld utat adjon a kopaszok által támogatott néni népszavazási kezdeményezésének a vasárnapi boltzár mellett, ami egyben az MSZP kérdésének elkaszálást jelentette? És vajon mekkora kockázattal jár a Fidesz számára a kormány kvótaellenes kérdéséből születő népszavazás?

Migráció: Algyőn már betelt a pohár

A hét elején Algyő polgármestere sajtótájékoztatón jelentette be, hogy több környékbeli önkormányzattal együtt kérni fogják a kormányt az algyő-nagyfai ideiglenes befogadóállomás bezárására. A bejelentés közvetlen előzménye, hogy az elmúlt hetekben ismételten felerősödő migrációs hullám miatt megtelt a befogadóállomás, amelynek lakói rendszeresen megjelennek a településen, sőt, az elmúlt napokban nők elleni inzultusokra is sor került.

Röhrig: „Magyarországnak örömre van szüksége”

2016. február 29-én, itthoni idő szerint hajnali öt óra után pár perccel Sofía Vergara kolumbiai származású színésznő kinyitotta a borítékot, s közölte, hogy ebben az évben magyar film nyerte a legjobb idegen nyelvű alkotásnak járó aranyszobrot. Számítottunk rá, de az eufória így is határtalan.

Botrány a jegybank százmilliárdjai körül

A gyengülő forint miatti árfolyamnyereségen az elmúlt években több százmilliárd forintnyi nyereséget realizált a Magyar Nemzeti Bank. Ezt az extraprofitot – amiből az egészségügyet vagy az oktatást simán rendbe lehetne tenni – azonban az MNB nem fizette és fizeti be az államkasszába, hanem saját maga által gründolt alapítványokba fektette. Civil szervezetek és ellenzéki pártok évek óta küzdöttek, hogy nagyobb mértékben beleláthassanak ezen alapítványok működésébe, de amint olyan bírósági ítélet született, hogy ezt megtehetnék, az Országgyűlés fideszes többsége ezt gátló szabályokat hozott. A történet még a Fideszben is komoly hullámokat vert.

Nő a feszültség az egészségügyben is

„Ma Magyarországon 17 ezer ágyon adnak krónikus vagy rehabilitációs ellátást. A minisztérium most azt vizsgálja, hogy ezeket az ágyakat miként lehetne „átadni” a szociális területnek úgy, hogy a finanszírozásuk az egészségügyi kasszában maradjon” – mondta a Magyar Ápolók Napján Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár. Az elképzelés vihart kavart az ágazatban.

Hit és értékek

Gyorsmérleg Havanna után

A médiában egy-két napig volt csak hír Ferenc pápa és Kirill orosz pátriárka február 12-ei találkozója, pedig az esemény minden bizonnyal jelentős változásokat hoz a kereszténység életében. Érdemes ezért vázlatosan áttekinteni, milyen fő szempontok játszottak szerepet a szakadásban, amelyek mentén egy új folyamat indulhat el az érintett egyházak teológiájában – és ezzel együtt a hívők életében is.

Donald, Ted és Pat

Protestszavazásnak indult, de paradigma-váltás lehet belőle: a felmérések szerint a szuperkeddet megelőző két republikánus előválasztáson az evangéliumi keresztény szavazók többsége Donald Trump mögé állt, pedig két másik jelölt, Ted Cruz és Marco Rubio a társadalmi konzervatívok számára hagyományosan fontos minden kérdésben - abortusz, melegházasság, iskolai imádkozás - sokkal radikálisabb ígéreteket tett, mint Trump, akiről az elemzők életútja és politikai nézetei alapján úgy gondolták, hogy a legkevésbé vonzó jelölt az evangéliumi tábor számára. Gyorselemzés az okokról, ami a novemberi elnökválasztást is meghatározhatja.

HÁTTÉR

Donáth György szobrának meghiúsult avatásához

Boross Péter volt miniszterelnök és Gulyás Gergely Fidesz-alelnök február 24-én avatta volna fel Donáth György mellszobrát a Páva utcában, a Holokauszt Emlékközponttól alig száz méterre. A kormánypárt prominens képviselőit tüntetők akadályozták meg ebben, amire Gulyás Gergely úgy reagált, hogy méltatlan helyzet a kiabáló tüntetők között felavatni a szobrot. Sajátos történelem-értelmezésként még azt is hozzátette, hogy Nagy Imrét is hibái ellenére ünnepeljük. Bayer Zsolt a Magyar Hírlapban pedig egyenesen Petőfi, Móricz és más magyar klasszikusok sorába emelte Donáthot, mint a „zsidó szenvedéstörténet”-re épülő hivatalos történelmi emlékezet áldozatát. A magyar közvélemény előtt teljesen isme­retlen egykori politikus szobra körüli köztéri affér közéletünk emlékezetpolitikai háborújának egyik ütközete lett a Kossuth téri, a Szabadság téri és a székesfehérvári szoborcsaták sorában.

Reflektorfényben a papi pedofília

Erre szokták mondani, hogy ha idén csak egy oknyomozó újságírásról szóló filmet nézel meg, akkor az a Spotlight - Egy nyomozás részletei legyen. És nemcsak azért, mert ezt az alkotást választotta az Oscar-bizottság az év legjobb filmjének, hanem mert egy olyan égbekiáltó szörnyűséget dolgoz fel, amely napjainkban semmivel sem kevésbé aktuális, mint a cselekmény megtörténtének idején. A Vatikán papi pedofíliára adott hullámzó intenzitású válaszai és a világméretekben rendre felbukkanó újabb gyermekmolesztálási botrányok egyértelműsítik: az eltussolás évszázadok alatt tökéletesre csiszolt technikájával szemben csak a szorgalmas újságírói munkának van némi esélye.

CSOK: Ingyenmilliók és mellékhatások

A röviden csak CSOK néven ismert Családi Otthonteremtési Kedvezmény, azaz az „új szocpol” sok magyar család fantáziáját mozgatja meg mostanában, különösen a tavaly decemberben meghirdetett 10+10 millió forint. A kormány óriási ígéretét azonban egyelőre óvatosan fogadják az érintettek és az ingatlanpiac is – nem alaptalanul. Cikkünk a CSOK júliusi bejelentése óta történt főbb változtatásokat, tapasztalatokat és az idevágó legfrissebb banki tanulmányok eredményeit mutatja be.

Saul fiai: az Oscar-díjas magyar film gyerekszereplői

Farkas Balázs és Farkas Gergő egy kedves, tizenöt éves tiszafüredi ikerpár. Ma már százezrek láthatták őket a mozikban. Ők játszották ugyanis felváltva Saul fiát a világhírűvé vált Oscar-díjas magyar filmben.

Legyen-e Szigetváron minaret?

Lapzártánkkor az Örökség Kultúrpolitikai Intézet szervezésében tartottak egy szimpóziumot a Várkert Bazár cukrászdájában. A beszélgetés témája az a Hetek által gyakran feszegetett kérdés volt, hogy épüljön-e minaret Szigetváron.

Az Imrédy-akta

Hetven éve, 1946. február 28-án végezték ki Imrédy Béla korábbi miniszterelnököt, a magyarországi antiszemitizmus és fajvédelem egyik meghatározó alakját. Sokat köszönhetünk annak, hogy a magának „Vezéri” szerepet megálmodó politikus 1938 májusában történt miniszterelnöki kinevezése után alig egy évvel megbukott. Ebben pedig döntő szerepe volt annak, hogy kiderült: zsidó felmenőkkel rendelkezik. A „terhelő bizonyítékot” egy halk szavú budapesti ügyvéd, dr. Szögyén Leó szerezte meg, aki halála előtt részletesen beszámolt küldetéséről kollégájának, dr. Bálint Ákos Györgynek. Az alábbiakban a még ma is praktizáló jogász lapunknak küldött írását olvashatják.

Nemi zavarok

Nem sokat hallunk róluk, de vannak olyanok, akik megbánják, hogy nemet változtató operációt hajtottak végre rajtuk. Egyikük nyíltan felvállalt propagandát is folytat azért, hogy még a nagy megrázkódtatást jelentő operáció előtt felvilágosítsa azokat a nemváltásra készülő amerikaiakat, akik „nemek közti diszfóriában”, ebben az Amerikai Pszichiátriai Szövetség mentális rendellenességekről szóló hivatalos listáján szereplő betegségben szenvednek. Eközben a súlyos depressziót okozó állapot gyógyítása néhány államban a fogyasztó megtévesztésének minősül.

Ha nincs mese, nincs gyerekkor

Magát nem is hagytam szóhoz jutni – mondta interjúnk végén Csukás István, a nagy mesélő, akinél merőben szokatlan lett volna, ha fordítva alakul a helyzet.

Mióta ismerjük a szökőév fogalmát?

A világ különböző tájain, vallásaiban más-más módokat találtak ki a napok számlálásra, amik számunkra sokszor idegenek. A naptárak kialakulása több évezredre nyúlik vissza az emberiség történelmében, és valamennyi naptár eltér egymástól. De mióta használjuk a ma ismert naptárt?
Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!