„A magyar történelem jobboldali alakjai között számos tiszteletre méltó személy található. Igencsak sajátos, hogy a kormány közülük mindig csak azokat kanonizálja, akik a fajelméletek felé is mutattak nyitottságot. Giesswein Sándor, Slachta Margit vagy Márai Sándor helyett rendre beteges antiszemitákat, kisszerű írókat és notórius fajvédőket preferálnak” – nyilatkozta találóan a szoborállítási szándékról Ungváry Krisztián történész.
Donáth György 1904-ben született Budapesten. Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol jogi doktorátust szerzett. 1932–1938 között a Központi Statisztikai Hivatal tisztviselőjeként dolgozott. Ez a jogász végzettséggel és állami szolgálattal ékes pályafutás egy, a két háború közötti keresztény-nemzetinek nevezett középosztályhoz tartozó fiatalember számára biztos egzisztenciát ígért. Későbbi politikai példaképe, Imrédy Béla kitűnő angol kapcsolatokkal is rendelkező bankszakember volt egészen addig, amíg politikai pályára nem lépett, s hazatért Németországban tett „tanulmányútjáról”.
Donáth György szintén politikus lett. 1938-tól az Imrédy Béla volt miniszterelnök által szervezett Magyar Élet Mozgalom egyik vezetőjeként debütált, majd 1939-ben országgyűlési képviselőként, 1943–1944 között a szintén Imrédy vezette Magyar Élet Pártjának alelnökeként tevékenykedett. Törvényhozói munkája mellett vállalta egy szélsőjobboldali sajtóorgánum, az Egyedül Vagyunk felelős szerkesztőjének feladatait is.
2016. 03. 04. (XX/09)
