Boross Péter volt miniszterelnök és Gulyás Gergely Fidesz-alelnök február 24-én avatta volna fel Donáth György mellszobrát a Páva utcában, a Holokauszt Emlékközponttól alig száz méterre. A kormánypárt prominens képviselőit tüntetők akadályozták meg ebben, amire Gulyás Gergely úgy reagált, hogy méltatlan helyzet a kiabáló tüntetők között felavatni a szobrot. Sajátos történelem-értelmezésként még azt is hozzátette, hogy Nagy Imrét is hibái ellenére ünnepeljük. Bayer Zsolt a Magyar Hírlapban pedig egyenesen Petőfi, Móricz és más magyar klasszikusok sorába emelte Donáthot, mint a „zsidó szenvedéstörténet”-re épülő hivatalos történelmi emlékezet áldozatát. A magyar közvélemény előtt teljesen isme­retlen egykori politikus szobra körüli köztéri affér közéletünk emlékezetpolitikai háborújának egyik ütközete lett a Kossuth téri, a Szabadság téri és a székesfehérvári szoborcsaták sorában.

Amikor Kertész Imrének a Die Weltben megjelent születésnapi interjúját a magyar média megismerte, egyes újságírók azonnal Mohácsot, Trianont számon kérő dühvel támadtak a Berlinben élő Nobel-díjas magyar íróra. A Kertészt haza­áru­lónak, nemzetgyalázónak minősítő szélsőséges orgánumok munkatársai jobban tették volna, ha egy könyvtár csöndes olvasótermében fellapozzák klasszikusaink írásait, és megismerik, hogyan párosítható a hazaszeretet a valóságot tisztelő nemzetkritikával.

"Magyarország tiszteleg háborús bűnös tábornokai előtt" címmel a BBC is tudósított arról a megemlékezésről, melyen Dávid Ibolya, igazságügyi miniszter január 14-én megkoszorúzta Jány Gusztáv és Szombathelyi Ferenc emléktábláját. Dávid Ibolya a tudósításra reagálva kijelentette, hogy az MDF elnökeként kapott meghívást a rendezvényekre, s az MTI-nek a következőket mondta: "Nemcsak történelmi, hanem jogi tévedésben is volt a BBC akkor, amikor azt állította, hogy háborús bűnösök emlékművét koszorúztam meg."