Hiába hoztak nyilvánosságra egy sor titkosított dokumen­tumot, továbbra sem derült ki, kik állhatnak John F. Kennedy meggyilkolásának a hátterében. A merénylet körül rengeteg a rejtély.

Nem kizárt, hogy 2018-ban sok mindent újra kell tanulnunk, amit a magyar politikai életről tudunk, még akkor is, ha a közvélemény-kutatásokat 2006 augusztusa (!) óta megszakítás nélkül toronymagasan vezető Fidesz győzelméhez most sem fér kétség. Ennek ellenére a 2018-as választás a legizgalmasabb lehet a Fidesz eddigi utolsó vereségét és egyben az MSZP minden bizonnyal legutolsó győzelmét hozó 2006-os voksolás óta.

A milliárdos botrányok ellenére sem ment a lecsóba, sőt, a kormány és a Fidesz is vele kötött megállapodást. Mit tud Farkas Flórián, ami ennyire felértékeli a választáshoz közeledve?

„Negyvenkét évet eufóriában töltöttem el, máig boldoggá tesz, hogy taníthattam, de az igazgatás hiányzik a legkevésbé”– mondja Hámori Veronika. A legendás matematikatanár, az idei Príma Primissima díj egyik jelöltje 15 évig volt a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója.

A filmipari szexbotránysorozat nem állt meg Holly­woodnál. Az ügyben a színészvilág mellett számtalan civil jelezte, hogy érte már szexuális zaklatás. Mekkora a baj?

A hosszú és stresszes állásinterjú a legtöbb munkavállaló és HR-es rémálma. Jacky Hazan  izraeli székhelyű cége, az Intervyo, virtuális alapú interjúzással forradalmasítja a toborzást. A budapesti HR-Festen beszélgettünk vele.

A Puncs.hu alapítói szerint a sugarbabyk és sugardaddyk kapcsolata bár eltér a megszokottól, nem minősíthető prostitúciónak. Ám az oldal ellenzői – konzervatív keresztényektől liberális feministákig – úgy vélik, ez egyszerűen nem igaz.

Furcsa késéssel, közel három évtizeddel a rendszerváltás után bontakozott ki érdemi történészszakmai vita az 1956-os forradalom jellegéről és az abban résztvevők motivációiról. Ennek a vitának lendületet adott a tavalyi 56-os emlékév, amelyről néhány hete Békés Mártonnal, a Terror Háza kutatási igazgatójával beszélgettünk (A háború kellős közepén vagyunk. Hetek, 2017. október 13.), majd a Tóth Ilona perét máig kísérő vitákkal foglalkoztunk (Kitalált gyilkosság? Hetek, 2017. október 20.). Most Földváryné Kiss Rékával, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökével, a kö­vet­ke­ző cikkünkben pedig Eörsi Lászlóval, az ’56-os Intézet munkatársával köz­lünk párhuzamos interjút 1956 női forradalmárainak sorsáról és mai megítéléséről.

A legtöbb vád, ami Önt publikációinak hitelességével kapcsolatban éri, az, hogy a Kádár–rendszerben keletkezett dokumentumokat, periratokat használja forrásként. Ezek pedig egy hazug hatalom torz tükreiként működhetnek. Annak ellenére, hogy édesapja, Eörsi István révén, akit szintén bebörtönöztek ’56-ban, erős családi kötődése van a forradalomhoz, több ponton különösen kritikusan viszonyul az emlékezetből megírt művekhez, és ebből a szempontból nem kivétel édesapja börtönmemoárja sem.

„Az oktatói munka sikere kettőn múlik: a diákon és a tanáron” – mondta egyszer Reiman István híres matematikus, egyetemi tanár. Jelenleg a nemzetközi felmérések minden eddiginél több bizonyítékot szolgáltatnak arra, mennyire fontos a tanulók és az oktatók együttműködése.