Csütörtökön életbe lép az a belügyminiszteri rendelet, amely rögzíti, hogy

az abortusz előtt az édesanyának egy olyan szakorvos által kiadott leletet is be kell mutatnia, amely igazolja, hogy az állapotos nő a terhesség megszakítása előtt meghallgatta gyermeke szívhangját

– írja az Index a Magyar Közlönyre hivatkozva. 

A kérvényezőnek ezentúl egy olyan leletet is be kell mutatni, amely rögzíti, hogy az állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta – derül ki a legújabb Magyar Közlönyben megjelent belügyminiszteri rendeletből. 

Levélben kerestük a Belügyminisztériumot, hogy megkérdezzük, a magzati életfunkciók működésére utaló tényező valóban azt jelenti-e, hogy mostantól meg kell hallgatniuk a magzati szívhangot a várandósoknak a terhességmegszakítás előtt. Amint választ kapunk a kérdéseinkre, frissítjük cikkünket.

Évekig küzdött érte 

Az életpárti sikerről a Mi Hazánk politikusa, Dúró Dóra is beszámolt a Facebookon. Azt írta: hosszú évek küzdelme után, pártja javaslát átvéve a kormány tett egy lépést abba az irányba, hogy tényleg minden magzatot a fogantatástól kezdve védjenek.

„Hiszen lesz legalább pár másodperc, amikor a magzati életkorú gyermek kommunikálhat az édesanyjával az abortusz elvégzése előtt a szívhangja meghallgattatásával. Ennyi mindenkinek jár. Erről szól a 29/2022-es számú BM-rendelet”

– írja. Majd azzal folytatja:

„Szögezzük le: az életünk a fogantatás pillanatában kezdődik, és egyenértékű bárki máséval, ezt fontos tudatosítani mindenkiben. Erre az egyik legjobb lehetőség, ha a szívhang meghallgatásával maga a magzat üzen édesanyjának: élek és érzek. Mindez ugyanakkor nem jelent szigorítást, csupán tájékoztatás a döntés súlyáról, valódi tétjéről, sokan ugyanis csak egy sejtcsomónak tekintik a gyermeket még ekkor. Az abortusz nem fogamzásgátlás, élő emberről van szó, ráadásul az anyát is rendkívüli módon megviseli, az ő testi-lelki egészségét is brutálisan károsítja, így elmondható, hogy a nőket is sérti az abortusz”.

Dúró Dóra arról is ír, hogy ezzel a lépéssel az abortusz 1956-os szabályozása óta először történt életpárti elmozdulás, megdöntve egy sok évtizedes tabut: nem érinthetetlen az 1992-es törvény sem, ha keresztény országról beszélünk.

A politikus köszöntet is nyilvánít, többek között Gavra Gábornak, a Hetek korábbi lapszerkesztőjének, aki szintén felkarolta a témát:

„Köszönöm az életvédő szervezetek és közéleti szereplők állhatatos kiállását, személyes okokból külön kiemelem dr. Téglásy Imrét, az Alfa Szövetség elnökét, aki állandó szakmai segítséget is nyújt nekem, valamint Gavra Gábor újságírót bátorságáért és az életvédő szemléletformálásért végzett munkájáért. Hálás vagyok, és boldog”.