hetilap

Cseh Katalin ugyanis nem egy szélsőségesen abortuszpárti közszereplő a mai Magyarországon. A helyzet életvédő szemszögből ennél rosszabb: Cseh Katalin a mai magyar (és európai) konszenzus képviselője a maga abortuszpárti álláspontjával – más kérdés, hogy ezt az abortuszpárti álláspontot ő büszkén, míg a Fidesz és a KDNP politikusai – jó esetben – szemlesütve képviselik.

Ennek a konszenzusnak köszönhetően van hatályban változtatások nélkül az 1992-es, ironikusan magzatvédelminek nevezett, kifejezetten liberális magyar abortusztörvény, és ez a konszenzus söpörte le Dúró Dóra tavalyi javaslatát, amely hangsúlyozottan nem az abortuszszabályozás szigorítását kezdeményezte, hanem mindössze arra tett javaslatot, hogy legalább egyszer az életben kommunikáljon egymással a magzat és a sorsáról döntő anya. A javaslat szerint nem történt volna más, mint hogy a tudtán kívül élet és halál határán létező magzat a szívhangjával legalább az utolsó szó jogán üzenjen a sorsáról gondolkodó anyjának. (Lásd: Ami embertelen és ami nem. Hetek, 2018. szeptember 7.)