Ahhoz, hogy munkánkat folytatni tudjuk, az Ön támogatására is szükségünk van. Most futó akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetés mellé ajándék Hetek maszkot adunk. Részletek és a teljes nyeremény lista itt: www.hetek.hu/elofizetes
Az Európai Bizottság 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a menedékjog iránti kérelmek benyújtására a magyar-szerb határon létrehozott tranzitzónák működésével, valamint a magyar menekültügyi és idegenrendészeti eljárásokkal összefüggésben.
A brüsszeli testület azt rótta fel Magyarországnak, hogy uniós jogot sért a menedékkérők tranzitzónákban történő jogellenes őrizetben tartásával, illetve nem biztosította a nemzetközi védelem iránti kérelmekhez, és az EU területén jogellenesen tartózkodó unión kívüli állampolgárok kiutasításához kapcsolódó eljárási garanciákat.
Magyarország azért, hogy megfeleljen az ítéletnek azóta bezárta a röszkei és tompai tranzitzónákat. Menedékkérelmet csak külképviseleten lehet benyújtani.
Az uniós bíróság csütörtökön kihirdetett ítéletében megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette maradéktalanul azon kötelezettségét, hogy hozzáférést kell biztosítania a nemzetközi védelmet kérő eljáráshoz, ugyanis
"azok a nem uniós állampolgároknak, akik a szerb-magyar határon akarták igénybe venni az eljárást, azzal kellett szembesülniük, hogy szinte lehetetlen kérelmük előterjesztése".
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az érintettek akár a határokon is kérelmet terjeszthessenek elő - emlékeztettek.
A bíróság megállapította: az, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezőknek a kérelmük vizsgálata során tranzitzónában kell tartózkodniuk, a befogadási irányelv értelmében vett őrizetnek minősül.
A jelen ügyben azonban nem teljesülnek azok a feltételek, amelyek mellett az őrizetbe vételt a határon lefolytatott eljárások keretében az uniós jog megengedné - közölték.
A bíróság elutasította Magyarország azon érvét, amely szerint
a migrációs válság igazolta az uniós eljárási és befogadási irányelv bizonyos szabályaitól való eltérést, hogy megőrizhető legyen a közrend fenntartása és a belső biztonság.
Megállapították: Magyarország nem teljesítette a kiutasítási irányelvből eredő kötelezettségeit sem, ugyanis a magyar szabályozás lehetővé teszi a területén jogellenesen tartózkodó nem uniós állampolgárok kitoloncolását. Végezetül Magyarország nem tartotta tiszteletben a nemzetközi védelmet kérelmezők számára biztosított azon jogot, hogy beadványuk elutasítását követően a kérelmezők a tagállam területén maradhassanak a megfellebbezett elutasításuk elbírálásának határidejéig.
Az Európai Parlament (EP) több szolidaritást vár el az európai uniós tagállamok között a menekültüggyel kapcsolatban és több forrás kiutalását az EU külső határain fekvő tagországoknak - hangsúlyozta az EP csütörtökön nagy többséggel elfogadott állásfoglalásában.
Az EP képviselői továbbá arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelenleg érvényben lévő menekültügyi szabályok nem fektetnek megfelelő hangsúlyt a tagállamok közötti méltányos felelősségmegosztásra, miközben az unió frontországaira aránytalanul nagy teher hárul.
Arra is rámutattak, hogy több forrás szükséges a kiutasítottak eljárásának gyors és tisztességes lebonyolítására.
A kormány a jövőben is megvédi Magyarország és Európa határait, valamint mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a nemzetközi "migránsfolyosók" kialakulását - közölte az igazságügyi miniszter csütörtökön a Facebook-oldalán.
Varga Judit okafogyottnak tartja az Európai Unió Bíróságának a magyarországi menekültügyi eljárással és a tranzitzónákkal kapcsolatos csütörtöki döntését, hiszen - mint írta -
már nem állnak fenn azok a körülmények, amelyekről az eljárás szólt. A kormány bezárta a tranzitzónákat, de fenntartja a szigorú határőrizetet
Hangsúlyozta, hogy Magyarország csak addig lesz magyar ország, ameddig megmaradnak határai.
"Ezért határaink védelmére nem csak ezerszáz éves államiságunk, de gyermekeink jövője is kötelez"
- írta a miniszter.
(MTI/Hetek)