A 2015-ös migránsválság óta tartott választások nyomán az EU és több tagállam élén is cserélődtek fejek, és az új vezetés nem igazán mutat hajlandóságot az akkori bevándorláspolitika felelevenítésére. Az Európai Bizottság, amely megpróbált kötelező kvótarendszert kényszeríteni a tagállamokra, most kritikák kereszttüzébe került, amiért nem ítéli el Athén drasztikus határvédő intézkedéseit, például a gumilövedékek és könnygáz használatát.
A testület elnöke, Ursula von der Leyen „pajzsként” méltatta Görögországot – ugyanazért, amiért öt évvel ezelőtt a „fasiszta” jelzőt osztogatták. Hasonló értelemben nyilatkoztak más prominens uniós hivatalnokok. A török–görög evroszi határátkelőhöz látogató delegáció tagjaként Charles Michel, az Európa Tanács elnöke például kijelentette: „Együtt élünk, együtt cselekszünk, és meg kell védenünk a határainkat”. Emmanuel Macron Twitter-üzenetben ajánlotta fel Franciaország segítségét Görögországnak és Bulgáriának.
A szóbeli támogatás mellett az Unió 700 millió eurót különít el a célra. Az Európai Beruházási Bank pedig 200 millióval száll be a migrációval kapcsolatos infrastrukturális fejlesztésekbe az érintett szigeteken és Evroszban.
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »