FB/Russian Foreign Ministry
Az orosz elnök újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette: bár új világrend vagy állandó tárgyalási formátum még nem született, a felek között kölcsönös megértés alakult ki több kulcsfontosságú nemzetközi kérdésben. Ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a Krími hidat ért ukrán támadások miatt Moszkva felfüggeszti a részleges tűzszünetről szóló egyeztetéseket, és kemény megtorlásra készül.
Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas
Putyin elmondása szerint a három nagyhatalom – mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai – egyetértett abban, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét meg kell reformálni és a mai valósághoz kell igazítani. A megbeszélésen szóba került a tömegpusztító és nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása, a tengeri hajózás szabadsága, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság tevékenysége is. Az orosz elnök szerint mindhárom vezető egyetértett abban, hogy a testület túllépi hatáskörét, és jogi helyett politikai döntéseket hoz.
Arra a kérdésre, mit üzen azoknak a nyugati politikusoknak, akik egy „új Jaltától” tartanak, Putyin úgy válaszolt: Jaltában 1945-ben nem felosztották a világot, hanem rögzítették a második világháború után kialakult realitásokat, ami nyolcvan évre megakadályozta a globális katonai megrázkódtatásokat. Szerinte a mai konfliktusok lezárásához is a helyszíni realitásokból kell kiindulni.
Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint Donald Trump őszintén törekszik az ukrajnai háború lezárására és az amerikai–orosz kapcsolatok rendezésére. Putyin állítása szerint Moszkva már a korábbi, anchorage-i találkozón változatlan formában elfogadta az amerikai fél által javasolt kompromisszumokat, így szerinte jelenleg a kijevi vezetésen és európai támogatóin múlik a megállapodás.
Úgy fogalmazott: Kijev azért nem érdekelt a harcok beszüntetésében, mert akkor választásokat kellene tartani, és elapadnának a háborúból származó bevételi források, miközben szerinte értelmetlen mindenáron ragaszkodniuk a donyecki terület fennmaradó tíz százalékához.
Különösen éles hangot ütött meg az orosz államfő a Krími hidat ért ukrán támadások kapcsán. Putyin kijelentette, hogy a hidat már régóta nem használják katonai célokra vagy olajszállításra, így az kizárólag polgári létesítmény. Elárulta, hogy korábban a Biztonsági Tanácsban is felvetette egy esetleges tengeri és energetikai tűzszünet lehetőségét, ám a híd megrongálása után Moszkva nem tárgyal tovább erről, hanem a korábbiaknál is fájdalmasabb válaszcsapásokkal reagál.
Gazdasági és technológiai kérdésekre kitérve Putyin kiemelte, hogy az APEC-régióval folytatott orosz kereskedelem aránya már meghaladta a hatvan százalékot. A mesterséges intelligencia fejlesztéséről szólva pedig rámutatott: az adatközpontok hatalmas energiaigénye miatt Oroszország globális versenyelőnyben van a békés célú atomenergia és a kisméretű atomerőművek építése terén. Végezetül megerősítette, hogy Donald Trump személyesen is meghívta a következő G20-csúcstalálkozóra, amelynek elfogadását még mérlegeli, de az orosz delegáció mindenképpen magas szinten képviselteti magát az eseményen.
A három elnök nyilatkozatai a csúcstalálkozó előtt itt hallgathatók meg magyar fordítással:
hetilap