Törökország ugyanis már évek óta szorgalmazza az Egyesült Államoknál, hogy ha már nem kaphatják meg az ötödik generációs, F-35-ös lopakodókat, akkor legalább amerikai F-16-osokkal hadd újítsák fel légiflottájukat. Ankara összesen negyven vadiúj vadászgépet szeretett volna venni, mellette pedig 79 régebbi F-16-osukat is amerikai segítséggel akarták modernizálni. Az üzlet azonban egészen idáig nem köttetett meg, mivel a 21 milliárd dolláros üzlethez az amerikai törvényhozás jóváhagyása is szükséges.

Szóban ugyan támogatta a török terveket Joe Biden kormány, de az amerikai kongresszus és szenátus képviselői emberi jogi aggályokra, valamint a környező térségek katonai konfliktusaira és fenyegetettségére hivatkozva ellenezte annak megszavazását. Az is komoly súllyal nyomott a latba, hogy Törökország, NATO-tagként nem állt bele az oroszellenes nyugati lépésekbe, nem támogatták az Oroszország elleni szankciókat, és egyfajta semleges szerepre törekednek az ukrajnai háború tekintetében is.

Végül a holtpontról úgy sikerült elmozdulni az ügyet jól ismerő szakértők szerint, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter ígéretet tett a törököknek, hogyha megszavazzák Svédország NATO-csatlakozását, akkor át fogják vinni a kongresszuson az F-16-osok ügyét is.

Joe Biden levele

Miután kedd este a török parlament teljesítette az alku ráeső részét, szerdán Joe Biden is lépett és levélben kérte a Kongresszus és a Szenátus külügyi bizottságát, hogy „késlekedés nélkül” támogassák az F-16-osok eladását Törökországnak. Az amerikai külügyminisztérium mindemellett sürgette Erdogant is, hogy véglegesítse a ratifikációt azzal, hogy elnökként is aláírja a parlamenti döntést Svédország csatlakozásáról. A külügy szóvivője úgy kommentálta a kormány javaslatát, hogy a török F-16-os légi flotta modernizálása a NATO alapvető érdeke.

A török parlament döntése egyúttal azt is jelentette, hogy mára egyedül Magyarország az, amely még nem szavazott Svédország NATO-csatlakozásáról.

(Reuters, 444)