A dobogón történő tiltakozások és állásfoglalások kérdése olyannyira középpontba került az ötkarikás játékok előtt, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB)

rendeletben tiltott be minden fajta „demonstrációt, illetve politikai, vallási vagy faji propagandát” az ötkarikás játékok helyszínein.

A döntést több sportoló kritikával fogadta, az olimpiai bajnok brit Adam Peaty például kijelentette:

joguk van kifejezni a véleményüket anélkül, hogy ezért büntetést kapnánk.    

A FINA egyeztetéseket folytatott a NOB-bal, és ezt követően szögezte le a szövetség elnöke, hogy a medencében továbbra is csak a sportnak van helye, és ugyanez a helyzet az éremátadásnál is.    

„Ez egy olyan pillanat, amely tiszteletet vált ki, ez a sporteredmények diadala, nem szabad, hogy egyéni önkifejezés miatt legyen emlékezetes”

– fogalmazott Huszajn al-Muszallam.   

A FINA aggodalmainak alapja, hogy Szun Jang, minden idők legsikeresebb kínai úszója ellen sokan tiltakoztak doppingügye miatt a kvangdzsui világbajnokságon 2019 júliusában. Az uszodában a közönség nem kínai része folyamatosan kifütyülte, riválisai közül pedig a brit Duncan Scott és az ausztrál Mack Horton is úgy tiltakozott a szereplése ellen, hogy nem állt fel a 200 és 400 méter gyorson is győztes úszó mellé a dobogóra. 

A tokiói olimpia körüli "viharokról" bővebben is olvashat a Hetek aktuális lapszámában.  

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a koronavírus-járvány újabb hulláma miatt rendkívüli állapotot hirdetett a japán kormány negyven napra Tokióban, és japán nézők sem lehetnek jelen a július 23-án kezdődő tokiói olimpia versenyein, esemény teljesen zárt kapus lesz. Közel hatezer tokiói orvos kérte az olimpiai játékok törlését alig két hónappal a hivatalos kezdés előtt. Az egészségügyi dolgozók attól tartanak, hogy az emberek beutazása tovább súlyosbítja az országban egyre erősödő járványt. Egy hónapja az olimpia szervezőcsapatának dolgozó önkéntesek közül tízezren felmondtak, vélhetően attól való félelmükben, hogy a játékokon elkapják a koronavírust. 

(MTI/Hetek)