"Természetesen lesz megemlékezés (Emmanuel Macron) köztársasági elnök részvételével" - nyugtatott meg mindenkit a szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatón egy újságírói kérdésre Gabriel Attal kormányszóvivő. Annak mikéntjéről azonban majd később kíván tájékoztatást adni az elnöki hivatal - tette hozzá.

Kormány: Napóleont a ma már vállalhatatlannak tűnő döntéseivel együtt kell ünnepelni

A száműzetését követően Szent Ilona szigetén 1821. május 5-én meghalt Bonaparte Napóleon

"történelmünk jelentős személyisége, akire tágra nyílt szemekkel kell tekinteni, beleértve azokat a pillanatait is, amelyek nehezek lehettek, és azokat a választásait, amelyek ma már vitathatónak tűnnek"

- fogalmazott a kormányszóvivő.

Emmanuel Macron, aki számos emlékezetpolitikai eseményen vesz részt és mond beszédet, illetve rendszeresen megemlékezik történelmi személyiségekről,

egyelőre semmilyen jelét nem adta annak, milyen módon kíván részt venni a bicentenáriumi rendezvényeken.

A francia történelem legvitatottabb alakja

Napóleon halálának megünneplése az elmúlt hetekben heves közéleti vitát váltott ki, miután sokan a polgári Franciaország megteremtőjeként tekintenek rá, miközben az 1799 és 1815 közötti 15 éves hatalomgyakorlása miatt

a francia történelem egyik legvitatottabb alakja.

Elisabeth Moreno, a nők és férfiak közötti egyenjogúságért felelős kormánytag vasárnap egy interjúban az

egyik legnagyobb nőgyűlölőnek nevezte Bonaparte Napóleont, aki szerinte jóllehet a francia történelem egyik nagy alakja, a nevéhez fűződik a rabszolgaság helyreállítása is.

A legtöbb megemlékezést a császár szülővárosában, a Korzika szigetén található Ajaccióban tervezik, amelyek között szerepel Napóleon holtteste 1840-es Párizsba szállításának kosztümös rekonstruálása is.

A bicentenárium kiemelkedő eseményének ígérkezik a párizsi La Villette park kiállítócsarnokában április 14-én megnyíló nagyszabású Napóleon-kiállítás több intézmény (Hadtörténeti Múzeum, Louvre, Versailles, Malmaison, Fontainebleau és Bois-Préau kastélymúzeumai, valamint a Napóleon Alapítvány) együttműködésével.  

Napóleon sikertörténete és bukása

A korzikai olasz családban született Bonaparte Napóleon a francia forradalom tisztjéből 1799-ben lett első konzul, majd 1804 és 1814 között, majd 1815-ben három hónapig Franciaország császára volt.

Másfél évtized alatt teljesen átalakította Franciaországot: centralizált közigazgatást épített ki, a megyék élére prefektusokat állított, polgári törvénykönyve (Code civil) módosításokkal ma is hatályban van, és világszerte átvették, Európa nagyobb részébe Napóleon seregei vitték el. Intézkedett a központi bank felállításáról, szigorú adórendszert vezetett be, konkordátumban rendezte az állam és egyház kapcsolatait.

A zseniális hadvezér sorra verte meg az ellene összekovácsolt újabb és újabb koalíciókat, győzelmet aratott Ulmnál és Austerlitznél (1805), Jénánál (1806), Friedlandnél (1807), Wagramnál (1809). 1807-ben Nagy-Britannia (amely ellen 1803-tól kontinentális zárlatot rendelt el) és Portugália kivételével minden európai ország szövetségese vagy vazallusa volt, egy-egy testvére ült a nápolyi és holland, a vesztfáliai, a spanyol és a nápolyi trónon. 1809-ben Ausztriába is bevonult, Győrnél "mellékesen" szétverte az utolsó magyar nemesi felkelést.

Élete legnagyobb hibáját akkor követte el, amikor korábbi szövetségesét, Oroszországot megtámadta, majd Spanyolországban is legyőzték. A trónra történt visszatérése után utolsó csatájában Waterloonál szenvedett vereséget, és négy nappal később, 1815. június 22-én másodszor is lemondott a trónról.

(MTI/Hetek)