Még mindig nem küldtek hivatalos levelet a magyar kormány számára, habár Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mindössze két nappal az országgyűlési választásokat követően az Európai Parlament ülésén bejelentette, megindítják az úgynevezett jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben.
A Hetek az alábbi kérdésekkel kereste meg az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosát, Johannes Hahn-t, aki a bizottsági elnök bejelentése szerint tájékoztatta a magyar felet az uniós döntésről.
– Elküldték-e már a hivatalos levelet a magyar kormány számára?
Nem, de Hahn biztos már tájékoztatta a magyar hatóságokat, hogy hamarosan elküldik a hivatalos értesítést.
– Mit tartalmaz ez az értesítés?
Ennek a címzettje a magyar kormány, így a Bizottság nem fogja az nyilvánosságra hozni. Általánosságban elmondható, hogy a Bizottság azon ésszerű megfontolások alapján küldi ki az értesítést, hogy megítélése szerint megvalósultak annak 2092/2020 szabályozás 4-es cikkelyében rögzített feltételei. (Ebben határozzák meg a jogállamisági mechanizmus lehetséges okait – szerk.)
– Mi az oka annak, hogy ezt a jogi lépést mindössze két nappal a magyarországi választásokat követően indították el?
A mechanizmus elindításának lépéseit és feltételeit a 2092/2020-as szabályozás rögzíti. A Bizottság akkor jár el, hogyha a 6-os cikkellyel összhangban megállapítást nyer, hogy valamelyik tagállamban a jogállamisági alapelvek megsértése érinti, vagy súlyosan veszélyezteti az uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodását, vagy az Unió pénzügyi érdekeinek a védelmét kellően közvetlen módon. A folyamat nem veszi figyelembe a választási naptárt.
Az uniós állásponttal szemben a magyar kormány úgy véli, nem véletlenül most indították meg az eljárást ilyen rövid idővel a választások után. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a nemzetközi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott újságírói kérdésre, hogy nem érti az egész helyzetet, hiszen az újjáépítési alapból
Magyarország még „egy fillért se” kapott, így azt nem is tudta szabálytalanul elkölteni.
A miniszterelnök szerint az Európai Bizottság és az Európai Parlament döntéseit rendszeresen baloldali politikai motivációk magyarázzák. „Ezek nem fair, jogszerű, semleges, hanem politikailag motivált döntések” – vélekedett. Orbán szerint a „baloldali csoportosulások az unió minden intézményében segíteni próbálják a magyarországi elvtársaikat, a magyar baloldalt.”
A miniszterelnök leszögezte, nem lesznek „jámbor lúzerek”.
Varga Judit igazságügyi miniszter úgy fogalmazott, az Európai Bizottságnak el kellene fogadnia a magyar emberek döntését, „ne Magyarországot büntessék, mert április 3-án a többség nem Brüsszel kívánalmai szerint szavazott.” A miniszter szerint az eljárás indításának a feltétele az is, hogy szavaznia kell róla a biztosok kollégiumának és hivatalos értesítést kell kapnia a kormánynak.
Ezek egyike sem történt meg.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált Von der Leyen bejelentésére, hogy a bizottságnak el kell fogadnia a demokrácia alapvető szabályait, és nem a most vereséget szenvedett magyar baloldal igényeit kellene teljesítenie, hanem vissza kellene térni a józan észhez és párbeszédhez.
„Brüsszel ne büntesse meg a magyar választókat azért, mert a választáson és a gyermekvédelmi törvény ügyében nem a Brüsszelnek tetsző véleményt fogalmazták meg”
– fogalmazott Gulyás.
A Hetek aktuális lapszámában Hack Pétert és Schiffer Andrást kérdeztük a jogállamisági mechanizmus és a brüsszeli döntések hátteréről. A cikket ide kattintva érheti el.
hetilap
hetilap
