A fordítás a történelem során mindig nehéz, időígényes és kockázatos feladat volt. Az Ószövetség körülbelül 600 000 szóból áll: a harmadik században állítólag 70 tudósra volt szükség, hogy lefordítsák az egészet. A középkorban a Bibliát angolra fordító tudósokat eretneknek tartották, és máglyán égették el őket. A reformációnak köszönhetően ma már ez a feladat kevésbé veszélyes, de továbbra is fáradságos.

Lényegre törünk! Bár sokan próbálják elhallgattatni közös értékeinket, de nem hagyjuk! Kérjük, fizessen elő Ön is, hogy jövőre is folytatni tudjuk ezt a munkát: részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.

1999-ben a Wycliffe missziós szervezet becslése szerint 150 évbe telne, mire minden fennmaradt nyelven elindulna egy fordítási projekt. Modelljük szerint a misszionáriusoknak külföldre kellett költözniük, meg kellett tanulniuk a nyelvet, és le kellett fordítaniuk a Bibliát – ez a folyamat évtizedekig tartott. A keresztény csoportok ezután helyi nyelvészeket alkalmaztak a munkára, de a teljes Biblia lefordítása így is körülbelül 15 évbe telt.

Az AI jelentősen felgyorsíthatja a folyamatot. Egyes becslések szerint egy nagy nyelvi modell (LLM) segítségével két év alatt lehetne elkészíteni az Újszövetség kifinomult fordítását, az Ószövetségét pedig hat év alatt.

A missziós szervezetek célja, hogy 2033-ra a Biblia legalább egy részét lefordítsák minden nyelvre.

Az IllumiNations, a Bibliafordító ügynökségek szövetsége becslése szerint a nyelvek már több mint felére sikerült lefordítani a szöveget. (A szervezet az elmúlt tíz évben közel 500 millió dollárt gyűjtött össze tevékenységének finanszírozására.)

2022-ben a Facebook és az Instagram anyavállalata, a Meta nyilvános licencet adott ki egy fordításra szolgáló mesterséges intelligencia modellre. A Meta célja az volt, hogy 200 nyelv webes szolgáltatásait fejlessze, különös tekintettel az afrikai és ázsiai nyelvekre.

A Meta mesterséges intelligencia modellje adaptálható volt a Biblia fordításához, így egy világi eszközt szent munkára lehetett használni.

A kisebbségi nyelvek bonyolultak lehetnek. „Nem lehet csak úgy beírni a ChatGPT-be, és remélni, hogy valami hasznosat kapunk, mert a ChatGPT még soha nem látott semmit abból a nyelvből” – mondja Daniel Whitenack adat tudós. Az LLM csak annyira jó, mint az anyag, amelyen edzették, de mi van, ha az anyag nem létezik? (Az iparág az ilyen nyelveket „alacsony erőforrású” nyelveknek nevezi.)

Néha a fordítóknak maguknak kell biztosítaniuk az anyagot, például a Biblia egyes részeit kézzel lefordítva. „A modell finomhangolásához szükséges minimális mennyiségű párhuzamos szöveg szent grálját keresünk, hogy jó eredményt kapjunk” – nyilatkozta Jeff Webster, fordítási tanácsadó.

Egyes keresztények kételkednek az AI használatában: attól tartanak, hogy az helyettesítheti a Szent Szellem szerepét abban, ami szent feladatnak kellene lennie.

A tech evangélisták azonban azzal érvelnek, hogy a folyamathoz így is szükséges marad a vázlatkészítés, a többszöri nyelvtani, szintaktikai és helyesírási ellenőrzés, valamint a teológiai összhang felülvizsgálata: ezeket a feladatokat pedig mind emberek végzik.

Az AI nehezen boldogul a nevekkel, az absztrakt fogalmakkal és a metaforákkal, és nincs fogalma a kulturális különbségekről sem.

A Wycliffe weboldala megjegyzi, hogy a „fogadd be Jézust a szívedbe” kifejezés akkor értelmes, ha a szívet az érzelmek forrásaként képzeljük el. „De tudtad, hogy Pápua Új-Guinea Awa népe a májat tekinti központjának? Vagy hogy a szintén Pápua Új-Guineából származó Rawa nép a gyomrot tekinti központjának?” Az adott területen érthető analógiák használata szükséges ugyanazon igazságok közvetítéséhez.

(Economist/Hetek)