shutterstock/PuzzlePix
Meditáció és elmélkedés fogalma csak a magyar nyelvben különült el ennyire: mind az eredeti latinban (meditatio), mind például az angolban (meditation) ugyanazt jelenti. Jól mutatja ezt, hogy az angol bibliafordítások, függetlenül attól, hogy katolikus, protestáns, ökumenikus vagy akár neoprotestáns fordítók készítették-e őket, a meditation szóval adják vissza akár Izsák esti elmélkedését (1Mózes 24:63), akár a boldog ember szüntelen gondolkodását a Törvényen (Zsoltárok 1:2).
A Biblia először Izsákról írja azt, hogy elmélkedéssel kereste Istent.
A klasszikus protestáns King James Version húsz helyen használja pozitív értelemben a meditate, meditation szavakat, főként a Zsoltárokban – követve a latin Vulgata fordítást –, de hasonló a helyzet a többi európai nyelvű fordítással is. Az eredetileg latin szó ugyanis pontosan ezt jelenti: elmélkedés – és ennek nyomán az európai nyelvekben sem választható el a két fogalom. Ha tehát nem a magyar nyelv sajátos szóhasználatából indulunk ki, amely a meditációt kizárólag a távol-keleti pszichotechnikával azonosítja, akkor akár beszélhetünk biblikus meditációról is.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2020.01.03. (XXIV/01)
