hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A váratlan fordulatok évtizede
Kik folytatják a 2010-es éveket?
A váratlan fordulatok évtizede

AP/Evan Vucci

2020. 04. 07.
Ha egyetlen meghatározó eseménnyel kellene jellemezni a 2010-es évtizedet, akkor a legtöbb embernek – de legalábbis az európaiaknak – a menekültválság juthat az eszébe.

Természetesen nem 2015-ben érkeztek először menekültek a Közel-Keletről, de a tengeren és szárazföldön meginduló tömeg ekkor érte el azt a létszámot, amikor jószerivel az egész kontinensen érzékelhető súlyos problémaként jelentek meg.

A menekültválság előtti öt évre és annak főszereplőire szinte nem is emlékezünk már: Silvio Berlusconi, aki olasz mércével rekordidőt töltött a miniszterelnöki székben, 2011-ben mondott le, XVI. Benedek pápa 2013-ban, a Franco tábornok uralmát felváltó I. János spanyol király pedig 2014-ben. Rég elült már a második világháború utáni időszak legnagyobb területi revíziója, a Krím-félsziget 2014-ben Oroszországhoz csatolása miatt kitört nemzetközi viszály is. Elfeledkeztünk a média által az évszázad eseményeként propagált arab tavasz eufóriájáról, ami olyan vezetőket söpört el, mint Muammar Kadhafi és Hoszni Mubarak. Nem véletlen, hogy ma már senki nem beszél a „Twitter-forradalomról”, hiszen ennek nyomában alakult ki az egész évtizedet végigkísérő szíriai polgárháború, és tört rá az Iszlám Állam villámcsapásszerű rémuralma a Közel-Keletre. De a migránshullám nem elsősorban a térséget sújtó két csapás miatt indult meg Európa felé. Az áldozatok nagy többségének erre nem volt lehetősége, ők ha túlélték a harcokat és a terrort, akkor legfeljebb a szomszédos országokba menekülhettek. Ma még nem tisztázott egyértelműen, hogy kik és milyen célból indítottak útnak közel kétmillió embert 2015-ben, hogy azok bejussanak az Európai Unió területére.

Az elmúlt évtized kulcsszereplői, akik 2020-ban is a pályán lesznek

az elmúlt évtized kulcsszereplői, akik 2020-ban is a pályán lesz

Felső sor: Ferenc pápa, Elon Musk, Hszi Csin-ping, Donald Trump, Kim Dzsong Un, Mohamed bin Szalmán, Vilmos herceg, Angela Merkel
Alsó sor: Emmanuel Macron, Narendra Modi, Vlagyimir Putyin, Benjamin Netanjahu, Mark Zuckerberg, Lionel Messi, Cristiano Ronaldo, Recep Tayyip Erdoğan (fotók:AP/Wikipedia)

Megérkezésük azonban felforgatta nemcsak a német, osztrák vagy skandináv települések békéjét, hanem új alapokra helyezte az európai politikát is. Angela Merkel befogadó üzenete, a Willkommen azonnal eljutott a Közel-Keletre, és újabb menekülthullámokat gerjesztett. A korábban lassan, de biztosan előrearaszolgató uniós integrációval szemben hirtelen ellenállás támadt: a britek 2016-ban a Brexit-népszavazással üzenték, hogy nem kérnek a nemzetek feletti struktúrából; a közép-európai országok a magyar példát követve nemet mondtak a kötelező betelepítési kvótákra, és szinte minden országban megerősödtek a szuverenista nemzeti pártok és mozgalmak. A politikai fordulatot baloldalról a szélsőjobb előretöréseként, iszlamofóbiaként és populizmusként értékelték, míg a másik tábor azt kutatta, kik állnak a migránsválság kirobbanása mögött, és kiknek áll érdekében a káosz fenntartása.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!