Befolyásolhatja a magyar választást a Barátság elzárása?

Csaknem három héttel az incidens után, február 16-án, egy hírügynökségi jelentésből derült ki, hogy január 27-én orosz légicsapás érte a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszát, ami súlyosan érinti Magyarország és Szlovákia olajellátását. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter felvételek alapján azt állította: orosz támadás rongálta meg a vezetéket. Szijjártó Péter már aznap, az ATV Egyenes Beszéd című műsorában úgy nyilatkozott, hogy a vezeték műszakilag teljesen alkalmas arra, hogy kőolajat szállítson. Gulyás Gergely később azt mondta: február 6. óta semmi akadálya nem lett volna a vezeték újraindításának, ám az ukrán fél folyamatosan halogatta azt, végül február 12-én zárta el a csővezetéket, szándékosan. Hasonlóan nyilatkozott az orosz elnök sajtótitkára is: „Természetesen Ukrajna bizonyos mértékű energetikai zsarolást alkalmaz egy EU-tagállam, Magyarország ellen” – mondta Dmitrij Peszkov.

A horvátok is beszálltak

A magyar külügyminiszter Denisa Saková szlovák gazdasági miniszterrel közös levélben keresték meg Ante Šušnjar horvát gazdasági minisztert az Adria-kőolajvezetéken keresztüli szállítások azonnali engedélyezése érdekében. Szijjártó ezzel kapcsolatban a műsorban kijelentette: „A horvátok nem szívességet tesznek nekünk, hanem a rájuk is vonatkozó kötelező európai szabályoknak felelnek meg.” Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszter aznap még pozitívan reagált a megkeresésre. Bejelentette országa készségét a magyar és szlovák olajellátás támogatására. Andrej Plenković horvát miniszterelnök – aki néhány nappal azelőtt találkozott Magyar Péterrel, akivel egyebek mellett az orosz–ukrán konfliktus lezárásának lehetőségéről is tárgyalt – azonban másnap már úgy nyilatkozott: miközben létezik olyan kivétel, amely lehetővé teszi Magyarország számára az orosz nyersolaj vásárlását, az amerikai szankciós rendszer ezzel ellentétes irányba mutat, ezért a döntést körültekintően kell meghozni. Minisztere pedig az X-en azt írta: „Egy hordó orosz olaj egyeseknek olcsóbbnak tűnhet, de a háborút és az ukrán nép elleni támadásokat finanszírozza.”

Eközben a MOL a magyar Energiaügyi Minisztériumhoz fordult a stratégiai kőolajkészletek felszabadítása érdekében, amelyből 250 ezer tonnát a kormány döntése alapján rendelkezésre is bocsátanak. Szijjártó közben igyekezett nyomást helyezni déli szomszédunkra: „Elvárjuk a horvátoktól, hogy Ukrajnával ellentétben ne kockáztassák politikai okokból Magyarország és Szlovákia kőolajellátásának biztonságát” – mondta. Emellett bejelentette: Magyarország és Szlovákia az Európai Bizottsághoz fordult annak érdekében, hogy érvényt szerezzenek annak a szabálynak, amelynek értelmében a két ország tengeri útvonalon is vásárolhat orosz kőolajat a vezetékes szállítások ellehetetlenülése esetén. A horvát gazdasági miniszter aztán később úgy nyilatkozott: „Készen állunk arra, hogy segítsünk megoldani a súlyos üzemzavart, de nem orosz olajjal.” Napokkal később Ukrajna az Európai Bizottságnak küldött levelében az Odessza–Brodi-olajvezeték használatát javasolta a Barátság vezeték helyett, amivel biztosítanák Magyarország és Szlovákia kőolajellátását.