Ezzel pedig teljesen demokrata irányításúvá válna a nemzet fővárosa.

A Fehér Ház teljes mellszélességgel beállt a kezdeményezés mögé. Még az Igazgatási és Költségvetési Hivatal is kiadott egy nyilatkozatot, miszerint a kongresszusnak

"gondoskodnia kell az államiságra való gyors és rendezett áttérésről".

Ugyanezt a törvényjavaslatot tavaly is megszavazta a képviselőház, azonban a republikánus többségű szenátusban megbukott a kezdeményezés. Még úgy is, hogy most a demokraták uralnak minden kormányzati ágat, valószínűnek tűnik ugyanez az eredmény, hacsak a demokraták nem döntenek úgy, hogy a szenátus 60 szavazatra vonatkozó szabályát megsemmisítik.

Zack Smith a Heritage Foundation jogi munkatársa szerint alkotmányos okai vannak annak, hogy a nemzet fővárosa nem állam. 

"(A Függetlenségi Nyilatkozat) írói úgy képzelték el a szövetségi kormány székhelyét, mint ami független minden államtól, és ennek valójában két oka van. Biztosítani akarták, hogy a szövetségi kormány fizikai ellenőrzés gyakorolhasson a főváros felett, olyannyira, hogy biztosítani tudják az ott dolgozó tisztviselők, és az épületek biztonságát, amelyek a kormányzati műveletek lebonyolítására szolgálnak, és

arról is meg akartak győződni, hogy egyetlen államnak sincs túlzott befolyása a szövetségi kormány működésére "

- magyarázta.

A képviselőház korábbi döntéséről, annak hátteréről írt korábbi cikkünket itt olvashatja el. Nemcsak a szenátust, a Legfelsőbb Bíróságot is célba vették a demokraták, bővítési terveikről itt tájékozódhat bővebben.

Az Egyesült Államokban 1959-ben bővítették utoljára az Uniót. Akkor a kongresszus megszavazta, hogy Alaszka és Hawaii a 49-ik és az 50-ik tagállama legyen az országnak.

(CBN/Hetek)