Maruzsa az iskolaőrségről: az elkövetők pontosan tudják, mit nem szabad
Maruzsa az iskolaőrségről: az elkövetők pontosan tudják, mit nem szabad

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

2020. 06. 17.
Nem mindenhol lesz iskolaőrség, csak azokban az iskolákban, ahol ezt a tanárok igénylik, s ha idővel feleslegesnek bizonyul, meg is szüntethető – derül ki Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár Heteknek adott interjújából.

Mely intézményekben vezetnék be szeptembertől az iskolaőrséget? 

A kormány döntése alapján nagyjából 500 helyszínben gondolkodhatunk. Az intézkedés állami intézményekben indul, később, igény esetén egyházi vagy magán fenntartók is csatlakozhatnak a programhoz. A tankerületek és a szakképzési centrumok felmérik és egyeztetik a saját fenntartásukban lévő intézményekkel, hogy hol látják szükségesnek az iskolaőrség felállítását. Azaz nem minden iskolában vezetik be, hanem ott, ahol erre igény van, és nem is végleges módon – ha az érintettek úgy ítélik meg, hogy feleslegessé vált, az iskolaőrség meg is szüntethető, illetve felállítható máshol, ahol aktuálisan szükség van rá. 

Mi alapján gondolkodnak 500 iskolában, volt valamilyen igény- vagy helyzetfelmérés erre vonatkozóan?

Nem esetszám vagy tanulói összetétel alapján határoztuk meg ezt a számot, hanem azt gondoljuk, hogy egy ilyen program kereteit nagyjából a 6000 közfeladat-ellátási hely 10 százalékára lehet érdemes kiterjeszteni. 

Setét Jenő roma jogvédő azt nyilatkozta, hogy 5-600 településen folyik ma szegregáló iskolai gyakorlat – a két szám között tehát nincs összefüggés.

Jó lenne, ha az aktivista közzétenné a listát, hogy melyek ezek az iskolák – nekünk nincs ilyen listánk. Több mint egy évtizede, hogy szegregációs per indult mintegy 30 intézmény esetében, ezek közül a Fővárosi Törvényszék tavaly januárban 13 esetben mondta azt, hogy különböző intézkedéseket szorgalmaz, amiket egyébként meg is teszünk. Más objektív lista nem ismert a szegregáló gyakorlatot folytató intézményekről.

Az iskolaőrség felállításának (toborzás, képzés, önálló szerv kialakítása) költségvonzata hol jelenik meg?

Az iskolaőrök nem az Emmihez kerülnek állományba, hanem a rendőrségen belül, önálló rendészeti szervként lesznek felállítva. A finanszírozás kérdésében tehát a Belügyminisztérium az illetékes.

Sokan megrendültek attól, hogy az iskolaőr gumibotot, bilincset is használhat.

Az végképp nem szerencsés, hogy ma hívás esetén fegyveres rendőr megy be az iskolaépületbe. Erre nincs szükség, soha Magyarországon fegyverhasználatra nem került sor iskolaépületben. Az iskolaőr közhatalmi jogosítványokkal rendelkezik, és speciálisan az iskolai konfliktusokra van felkészítve. Szerintünk jobb így, mint ha a portás intézi ezt, márpedig sokhelyütt ez a helyzet jelenleg. 

Mennyire szabályozott a kényszerítő eszközök alkalmazása?

Ez nagyon szigorúan behatárolt, itt alapvetően védelmi eszközökről van szó, ellenszegülés vagy támadás elhárításáról.

A kiskorúak erőszakos cselekményei általában komplex társadalmi-családi problémák kivetülései. Tervezik-e segítő szakemberek – iskolapszichológus, gyermekvédelmi felelős, pedagógiai asszisztensek – jelenlétét is növelni az érintett iskolákban?

Ezeken a lépéseken részben túl is vagyunk. Az iskolaőr egy intézkedéscsomag része, a Parlament azért csak ezzel foglalkozik, mert ehhez kell törvényt módosítani – ahhoz nem kell, hogy például a 2018 óta futó ENABLE iskolai erőszak-csökkentő programnak megnöveljük az intenzitását. Az iskolapszichológusokat is ez a kormány vette bele a finanszírozott létszámba, s azóta közel megduplázódott a számuk. 2018 szeptemberétől meghatározott tanulói létszám fölött kötelező a szociális segítők jelenléte is az iskolákban. Alapvetően az ő feladatuk segíteni a pedagógusokat a konfliktusok kezelésében, az erőszak megelőzésében.

Lesz az iskolaőrnek együttműködési kötelezettsége velük?

Igen, ez részletesen rögzítve lesz abban a megállapodásban, amit a rendőrség az érintett iskolákkal fog megkötni augusztus végéig. 

Igény esetén segítő szakemberekből is kaphatnak erősítést a bajban lévő intézmények?

Jogszabályban van rögzítve, hogy milyen tanulói létszám után milyen státusz jár a különböző oktatási intézményekben. Általánosságban elmondható, hogy ezeket a finanszírozott létszámokat szakemberek be is töltik, s emellett mindenhol elérhető a megyei szinten szerveződő pedagógiai szakszolgálat is. Más kérdés, hogy adott esetben milyen az együttműködés, de a támogató rendszerek megvannak. Folyamatosan monitorozzuk is a helyzetet, így a pedagógiai szakszolgálatoknál az elmúlt években a gyógypedagógus-állomány létszáma 1200-ról csaknem 10 ezer főre emelkedett. 

Mire alapozta azt a korábbi állítását, hogy a gyerekek többsége 12-14 éves kora körül követ el agressziót az iskolában, most viszont csak 14 év felett büntethetők?

Bár az iskolai erőszak terén nagy a látencia, a napvilágra került esetek azt mutatják, hogy a pedagógusok elleni bántalmazó magatartás nemcsak középiskolásokra jellemzők, hanem sajnos a felső tagozatosok körében is terjedőben vannak. Annak, hogy az effajta bűncselekmények esetén a büntethetőségi korhatárt leszállítjuk, lehet egy visszatartó ereje. 

Biztos ebben?

Az eddigi esetek is azt tükrözik, hogy az elkövetők pontosan tudni szokták, hogy nekik mit szabad és mit nem, és ennek mi a következménye. Leszámítva a tavaly év végi győri késelős fiatal ügyét, a többi, videóra felvett esetnél többnyire jól látható, hogy tisztában vannak az elkövetők azzal, hogy egy dolgot nem szabad: hozzáérni vagy megütni a kollegát. Minden más, megalázás, körbeugrálás, ököllengetés megvan, de tudja, hogy ha hozzányúl, az hivatalos személlyel szembeni erőszak, azaz bűncselekmény. Hasonló a helyzet a hiányzásokkal: mióta a kormány a családtámogatásokhoz kötötte az iskolába járást, lecsökkent az igazolatlan hiányzások száma.

Az USA-beli iskolai lövöldözős esetek alapján nem tartanak attól, hogy az iskolaőrök alkalmazása az erőszak eszkalálódásához vezethet az iskolákban?

Tanulmányoztunk különböző külföldi módszereket is, hiszen az iskolai erőszak világméretű probléma. Vannak olyan országok, ahol az iskolaőrség jól funkcionál, például Angliában, ahol sok iskolában professzionális őrző-védő csapat ügyel a tanárok és diákok biztonságára. Meggyőződésünk, hogy ezek a lépések nem az agressziót fogják generálni, hanem ellenkezőleg: világossá teszik, hogy semmilyen erőszaknak nincs helye az iskolában. 

A kiterjedt online bántalmazást az iskolaőrség aligha tudja megfékezni.

A kormány 2016-ban fogadott el egy digitális gyermekvédelmi stratégiát, ami egyebek közt magában foglalja az iskolákban elérhető, állami tartalomszolgáltató rendszereknél alkalmazható, naprakész szűrők alkalmazását is. A diákok iskolán kívül vagy más szerveren zajló online tevékenységére viszont nehéz rálátni, de az nagyon fontos, hogy az esetleg napvilágra kerülő bántalmazásos eseteket az iskolai közösségen belül megfelelő módon tudják rendezni. 

Megosztaná véleményét másokkal is? A Facebook oldalunkon megteheti:

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!