Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: www.hetek.hu/elofizetes 

A „Jeruzsálem-határozatot” a Palesztin Hatóság és több arab ország együttesen nyújtották be, azzal a céllal, hogy eltöröljék a zsidóság történelmi kötődését a Templom-hegyhez. A dokumentum kizárólag az arab „al-Haram al-Sharif” elnevezést használja, és nem tesz említést arról, hogy ezen a helyen építette 3000 éve Salamon király az Első Templomot, és itt állt 2000 éve a Második Szentély, amelyet Jézus Krisztus és tanítványai is rendszeresen felkerestek.

Az ENSZ-határozat – mint arra az Egyesült Államok képviselője felhívta a figyelmet – „valódi és súlyos veszélyt jelent”, miután tagadja Jeruzsálem és ezen belül a kulcsfontosságú szent helyek kapcsolatát a zsidósággal és a kereszténységgel egyaránt.

„Morális, történelmi és politikai szempontból is tévedés az, hogy a közgyűlés tagjai egy ilyen szöveget támogatnak”

– mondta az amerikai szóvivő.

A történelemhamisító és a vallási szempontból kirekesztő „Jeruzsálem-határozatot” 11 ország elutasította, köztük Magyarország. Európából még egy nemzet állt ki a Templom-hegy mellett, a Cseh Köztársaság.

További 12 európai állam (Albánia, Bulgária, Dánia, Németország, Litvánia, Hollandia, Nagy-Britannia, Románia, Szlovákia és Szlovénia) tartózkodott. A Jerusalem Post felhívja a figyelmet arra, hogy három évvel ezelőtt egy hasonló tartalmú, szintén csak a muszlim elnevezést tartalmazó határozatot még minden európai ország megszavazott, ami jelentős elmozdulást jelent.

2018-ban az ENSZ-határozatot 148 ország támogatta, míg most 129 ország szavazott Jeruzsálem zsidó és keresztény múltjának eltörlése mellett.

A hivatalosan izraeli fennhatóság alatt álló, de a muszlim vallási hatóság, a Wakf által felügyelt Templom-hegy iránt egyre nagyobb az érdeklődés: idén ősszel rekordszámú, több mint 10 ezer zsidó zarándok kereste fel a szent helyet. Izraelben egyre többen sürgetik politikusok is azt, hogy a Templom-hegyen számolják fel a nem muszlimokkal szembeni vallási diszkriminációt, és engedélyezzék a zsidó és keresztény hívők számára is az imádkozást. Erről a kezdeményezésről korábbi cikkünkben olvashatnak.

A Hetek legfrissebb számában a most zajló Hanuka-ünnep kapcsán a zsidóság második legszentebb helye, a hebroni Pártiárkák-sírja körül kirobbant vitáról is olvashatnak.

(Hetek/Jerusalem Post)