Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: www.hetek.hu/elofizetes
A szociáldemokrata Olaf Scholz kancellár vezette kormányzatban a Szabaddemokrata Párt kapta meg a pénzügyminisztériumot, a külügyet és a gazdasági tárcát pedig a zöldeknek sikerült bezsebelniük. Valamennyi félnek engednie kellett a megállapodás létrejöttéhez, így nem beszélhetünk valódi nyertesekről, avagy vesztesekről.
A szociáldemokrata, szabaddemokrata és zöld párti koalíciós kormányzásra készülő pártok egyezségét rögzítő iratot a szerdai nap során hozták nyilvánosságra Berlinben, melyben egészen radikális reformlépések is megtalálhatók.
A dokumentum előirányozza, hogy az ún. EU-jövője konferencia ne csupán általános politikai célkitűzéseket dolgozhasson ki, hanem alakuljon át ténylegesen egy alkotmányozó konferenciává, mely akár olyan reformokkal is előállhat, amik egyébként uniós szerződésmódosításokat is szükségessé tesznek. A dokumentum tükrében
a végcél mindezzel az, hogy az EU-s tagállamok végül létrehozzanak egy európai szövetségi államot.
Ehhez kapcsolódóan pedig első körben egy új választási rendszert létrehozását sürgetik koalíciós programjukban. Azt szeretnék, ha
az uniós polgároknak az ötévente megtartott európai parlamenti választásokon lehetősége nyílna például nemzetközi pártlistákra voksolni.
Egyúttal további jogosítványokkal bővítenék a uniós Parlament jogkörét. Javasolják például az uniós szintű törvényhozás közvetlen kezdeményezésének a jogát, amit jelen állás szerint csak az Európai Bizottság tehet meg.
A koalíciós megállapodás családpolitikai kérdésekről szóló részeire kapcsán Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált, hogy annak alapján szinte bármilyen közösséget családnak lehetne nevezni.
„Az egyetlen pozitívum, hogy egyelőre nyíltan nem mondják ki, hogy az is család, amit nem vagy csak részben alkotnak emberek”
– fogalmazott.
A program ugyanakkor lazít az abortuszra vonatkozó szabályozáson, és a várandósság kérdésköre kapcsán további adalék, hogy semmilyen, nemi identitáshoz vagy családi státuszhoz kapcsolódó felételt nem szab a mesterséges megtermékenyítéshez.
Ezen túlmenően pedig az LMBTQ-szervezeteknek egészen az óvodától lehetőségük lesz arra, hogy kivegyék részüket a nevelésből.
Sőt, a német program e tekintetben nem csupán Németországról szól, hanem leszögezi, hogy valamennyi EU-s tagállamban
el kell ismertetni a különféle „alternatív családmodelleket”.
Ezen elképzelések végrehajtásához ugyanakkor Berlinnek – legalábbis jelen állás szerint – semmilyen jogosultsága sincs, legfeljebb annyi, amennyi a magyar kormánynak van a német családpolitika és LMBTQ-ügyek tekintetében.
A dokumentumból az is kiderül, hogy a választói korhatárt 16 évre kívánják csökkenteni a pártok. Ráadásul a zöld párt elérte azt is, hogy valamennyi törvényjavaslatot úgynevezett klímaellenőrzésen vizsgáljanak felül a jövőben, hogy megnézzék, az összeegyeztethető-e a kabinet által kitűzött klímacélokkal.
A gazdasági és klímavédelmi ügyekkel foglalkozó minisztérium kapcsán pedig érdemes megjegyezni, hogy Németországában – a számára biztosított jogkörök alapján – ez a tárca lesz az egyik legbefolyásosabb a következő ciklusban, s ez
az uniós politikára is erősen rányomhatja bélyegét.
Érdekesség továbbá, hogy az az Annalena Baerbock lesz Németország új külügyminisztere, akiről az utóbbi években egészen kínos dolgok is napvilágot láttak.
Például egy német európai parlamenti képviselő irodavezetőjének adta ki magát, holott csupán a honlapját szerkesztette otthonából; továbbá egy ösztöndíjat is felvett olyan doktoriért, amit egyébként később be sem fejezett; valamint újonnan megjelent könyvében plagizált is a politikus. Miután pedig lebukott a patriarchátusra és az orosz titkosszolgálatokra próbálta kenni a dolgot. De a jövedelembevallással is voltak problémái Baerbocknak.
Baerbock egyébként a kampány során szigorúbb fellépést helyezett kilátásba mind Oroszországgal, mind Kínával szemben. De minden arra mutat, hogy nem lesz ez másképpen sem Kelet- és Dél-Európa, sem Magyarország esetében.
Másik érdekessége a koalíciós programnak, hogy a kannabisz jövőbeli legalizálásáról is megegyeztek a német pártok egészségügyi munkacsoportjukban. A tervek szerint jogszabályi keretek között lehetőség lesz majd kannabiszt értékesíteni a felnőttek számára meghatározott üzletekben. Várakozásaik szerint a törvényi szabályozás, valamint az ellenőrzött keretek közti forgalmazás által szavatolni tudják majd a kiskorúak védelmét, valamint azt is, hogy ne kerülhessen szennyezett termék forgalomba.
A kormánykoalíció ugyanakkor (anélkül, hogy említette volna Magyarországot), arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy az eddigieknél gyorsabban és konzekvensebben foganatosítsa a jogállami mechanizmust.
Gulyás Gergely elmondta, hogy
„Az új német politikai irányvonal szemben áll nemcsak a magyar kormány politikájával, hanem a közép-európai társadalmak meggyőződésével – mindazzal, amit értékről, családról, integrációról és migrációról gondolnak.”
Szerinte ugyanis az új német kormányprogram nem európai, hanem kimondottan egy nyugat-európai program, mely
„rendkívül távol áll attól, amit Európa középső felén a világról és a társadalmakról gondolunk”.
Elmondta azt is a miniszter, hogy teljesen világos, hogy az új német vezetés egy európai egyesült államokat szeretne létrehozni, de legalább nyíltan teszi ezt, s „nem lopakodó hatáskörbővítéssel”.
„Németország olyan változtatásokat szorgalmaz, amelyeket csak és kizárólag a tagállami szerződések módosításával lehet elérni.” – tette hozzá Gulyás.
hetilap
hetilap
hetilap
