Az aktuális eseményekről percről percre beszámolunk. Kövesse Ön is nyomon!

Az amerikai székhelyű Közel-Kelet Intézet arra figyelmeztet, hogy „ha a háború megszakítja a búzaellátást” az arab világba, amely nagymértékben függ az élelmiszerimporttól,

„a válság további tiltakozásokat és instabilitást válthat ki több országban”.

Szudán, amelynek tartalékai azóta csökkennek, hogy a 2021 végi katonai puccs megtorlásaként leállították a nemzetközi segélyeket, máris bajban van. Az ukrán-orosz háború kitörésekor Szudán második számú vezetője éppen Moszkvában tartózkodott, hogy a világ legnagyobb búzaexportőrével, Oroszországgal folytatott kereskedelemről tárgyaljon.

Libanonba az importált búza 80 százaléka Ukrajnából érkezik. A teherszállító hajók hét nap alatt jutnak célba. Bejrút számára az alternatíva az Egyesült Államok lehet, de onnan az út 25 napig tart. 

Tunéziában decemberben a hajók nem voltak hajlandóak kirakodni a búzát a fizetés elmaradása miatt. Az adósság egyre nő, miközben a devizatartalékok elolvadnak. Tunézia, amelynek búzaimportjának 60 százaléka Ukrajnából és Oroszországból származik, júniusig rendelkezik tartalékokkal – mondta a mezőgazdasági minisztérium tisztviselője.

Egyiptom a világ legnagyobb búzaimportőre. Az S&P Global szerint Kairó Oroszország második legnagyobb vásárlója a január közepéig vásárolt 3,5 millió tonnával. Még ha az elmúlt években máshonnan, nevezetesen Romániából kezdett is vásárolni, 2021-ben búzaimportjának 50 százaléka még mindig Oroszországból és 30 százaléka Ukrajnából származik. A héten a kormány azt mondta, hogy még mindig kilenc hónapra elegendő élelem áll rendelkezésre az ország 103 millió, exponenciálisan növekvő lakosságának ellátására, akiknek 70 százaléka napi öt kenyeret kap állami támogatással.

De hozzátette: „Többé már nem tudunk a válság előtti árakon vásárolni", mivel a búza 14 éves csúcson van Chicagóban, és az Euronextnél teljesen példátlanul magas, 344 eurós tonnánkénti árat ért el. A támogatott sütemény súlyának csökkentése után a kormány most az ár emelését fontolgatja. 1977-ben az akkori elnök, Anwar al-Szadat tette ezt. Azonnal kitörtek a „kenyérlázadások”, amelyek csak akkor szűntek meg, amikor a régi árat visszaállították.

Algéria, Afrika második legnagyobb búzafogyasztója és a világ ötödik legnagyobb gabonaimportőre, hathavi tartalékot jelentett be.