Asráf Gáni afgán vasárnap elmenekült Afganisztánból, miután a tálib erők gyakorlatilag minden nehézség nélkül hatoltak be, és foglalták el a fővárost. Saját bevallása szerint el akarta kerülni a felesleges vérontást.
Alig több mint egy hétbe telt, hogy átvegyék az ország irányítását, miután az az Egyesült Államok és mások által dollármilliárdokért felfegyverzett és kiképzett kormányerőknek nem sikerült útjukat állni. Jelenleg a kormányzati épületek 90 százaléka, beleértve az elnöki palotát is, tálib kézre került.
Guess which media outlet was invited by the Taliban to stream the takeover of the presidential palace in Kabul? Al Jazeera.
— Hananya Naftali (@HananyaNaftali) August 15, 2021
Terrorists invited terrorist supporters to support them. pic.twitter.com/0jMoiww07n
Hétfőn a tálib vezetők bejelentették a háború végét, és kihirdették, hogy Afganisztánban béke van, miközben a reptereken még mindig óriási a káosz a menekülő diplomaták és nyugati polgárok tömegei miatt.
"Nagyszerű nap a mai az afgán nép és a mudzsahedinek számára. Végre megtapasztalhatták húszéves erőfeszítéseik és áldozataik gyümölcsét. Hála Allahnak, a háború véget ért az országban"
- hirdette ki Mohammed Naeem, a tálib "politikai iroda" szóvivője. Az Al-Dzsazíra felvételén jól látszik, hogy a tálib vezetők több tucat fegyveressel az elnöki palotából jelentkeztek.
Naeem szerint hamarosan világossá válik az új afganisztáni rezsim mibenléte, majd hozzátette, a tálibok nem akarnak elszigeteltségben élni, és békés nemzetközi kapcsolatokra törekednek.
"Elértük, amit akartunk, ami az országunk szabadsága, és népünk függetlensége. Senkinek nem fogjuk megengedni, hogy arra használja földjeinket, hogy bárkit is célba vegyen, és mi sem akarunk senkit sem bántani."
Sok afgán azonban attól tart, hogy a tálibok visszahozzák a sariát. 1996-2001-es uralmuk alatt a nők nem tudtak dolgozni, és olyan büntetéseket alkalmaztak, mint a megkövezés, ostorozás és akasztás. Számos afgán nő már csak burkában mer utcára lépni, annak ellenére, hogy a milicisták váltig ígérgetik, tiszteletben fogják tartani a nők jogait, és az afgánok mellett a külföldiek biztonságát is szavatolják.
Az ENSZ és az Egyesült Államok információi szerint a tálib fegyveresek kivégezték azokat a kormányerőkhöz tartozó katonákat, akik megadták magukat nekik.
Az Egyesült Államok evakuálja a kabuli amerikai nagykövetség - még az afgán fővárosban tartózkodó - személyzetét, miután a tálibok betörtek a városba - jelentette be vasárnap Anthony Blinken amerikai külügyminiszter az ABC amerikai televíziónak adott interjújában.
Blinken megerősítette azt az információt is, hogy az amerikai nagykövetség munkatársai megsemmisítettek "dokumentumokat és egyéb tárgyakat", mielőtt elmenekültek volna a nagykövetségről.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, már múlt hét pénteken elkezdte csökkenti a kabuli nagykövetség munkatársainak számát az amerikai külügyminisztérium, mivel látták, hogy a tálibok erőszakos offenzívája országszerte azzal fenyeget, hogy megbuktatják az afgán kormányt.
Hírügynökségi beszámolók szerint az Egyesült Államok kabuli nagykövetségének evakuálásakor amerikai katonai helikopterek szálltak fel a nagykövetség területéről, és
fekete füstöt bocsátottak ki magukból Kabul felett, miközben az amerikai tisztviselők azon dolgoztak, hogy a "kényes anyagok" ne jussanak a tálibok kezébe.
Blinken védelmébe vette Joe Biden amerikai elnök azon döntését, miszerint véget vetett a közel 20 éves amerikai katonai missziónak Afganisztánban. Hozzátette, hogy Bident kötelezte a Donald Trump volt amerikai elnök által 2020-ban a tálibokkal kötött kivonulási megállapodás.
Saigon, US embassy evacuation 1975.
— George Eaton (@georgeeaton) August 15, 2021
Kabul, US embassy evacuation 2021. pic.twitter.com/q6wJodC6wC
Ha Biden lemondta volna a kivonulást, "visszatértünk volna a tálibokkal vívott háborúba", és kénytelenek lennénk több tízezer amerikai erőt visszavezényelni Afganisztánba - mondta Blinken.
A tárcavezető elismerte, hogy a tálibok területfoglalása gyorsabban történt, mint gondolták. Blinken szerint az elsődleges cél, hogy minden amerikai biztonságosan elhagyja az országot.
Egy a CNN-nek nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint az amerikai nagykövetség dolgozóinak többségét már kimenekítették a diplomáciai épületből. Egy nevét elhallgató, a kabuli repülőtéren tartózkodó forrás pedig arról számolt be, hogy kaotikus helyzet alakult ki a légikikötőben, miután a legtöbb külföldi megpróbálja elhagyni az országot.
"Nagy tömegek próbálnak bejutni a repülőtérre, és az egyik részen lövöldözés tört ki"
- mondta a szemtanú.
Another Saigon moment: chaotic scenes at Kabul International Airport. No security. None. pic.twitter.com/6BuXqBTHWk
— Saad Mohseni (@saadmohseni) August 15, 2021
A tálibok gyors területfoglalása miatt Washington péntekre virradóra bejelentette: háromezer katonát küld a kabuli nemzetközi repülőtérre, hogy segítsék a diplomaták és az amerikai állampolgárok evakuálását.
Kirby arról is beszámolt, hogy a Pentagon további 4500-5000 katonát küldött Katarba és Kuvaitba. Közülük ezren Katarban az amerikai hadseregnek dolgozó és a tálibok megtorlásától tartó afgánok vízumkezelését segítik majd. A 82. légideszant hadosztály 3500-4000 katonáját pedig készenléti egységként Kuvaitba telepítették, arra az esetre, ha "még több emberre lenne szükség", mint a Kabulba tartó 3000 fegyveres - tette hozzá Kirby.
Horrible scenes from Kabul airport. pic.twitter.com/RyC6pwGraA
— Carl Bildt (@carlbildt) August 16, 2021
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője hétfőn közölte, hogy a nagykövetség teljes személyzetét, köztük Ross Wilson nagykövetet, helikopterrel átszállították a kabuli repülőtérre, ahol a végső evakuálásra várnak. Az amerikai zászlót leengedték és eltávolították a nagykövetség épületéből.
A NATO csapatai segítenek nyitva tartani a kabuli repülőteret, hogy megkönnyítsék az evakuálási műveleteket, miközben a tálibok a város elfoglalására készülnek - írta vasárnap délutáni Twitter üzenetében Jens Stoltenberg a NATO főtitkára.
A hétvégén afgán polgárok százai rohamozták meg a repülőteret poggyászaikat maguk után húzva és lökdösődve, hogy helyet kapjanak az egyik utolsó kereskedelmi járaton, amely elhagyja az országot, mielőtt az amerikai erők átvették a légi irányítást.
"Ez a mi repterünk, de a diplomatákat mentik ki, míg mi teljes bizonytalanságban várakozunk,"
- nyilatkozta egy helyi emberi jogi aktivista.
Another day begins in Kabul, a sea of people rushing into the Kabul airport terminal. #AFG pic.twitter.com/UekpGJ2MWd
— Jawad Sukhanyar (@JawadSukhanyar) August 16, 2021
Tömeg tolongott a reptéren reggel, és az amerikai erők a levegőbe is lőttek, hogy megakadályozzák, hogy az emberek megrohamozzák katonai járatokat - mondta egy amerikai tisztviselő. Több tucat férfi próbált felkapaszkodni egy repülőgépre, míg több száznak nem sikerült - derült ki a közösségi médiában közzétett videóból.
Stoltenberg hozzátette, hogy telefonbeszélgetést folytatott az afganisztáni helyzetről Kanada, Dánia, és Hollandia külügyminisztereivel, valamint Boris Johnson angol miniszterelnökkel.
Pénteki sajtónyilatkozatában Stoltenberg azt hangsúlyozta, hogy a szövetség egyelőre fenntartja képviseletét az afgán fővárosban, de szükség esetén megteszi a megfelelő intézkedésket.
Vasárnap az Európai Bizottság illetékes szóvivője elmondta, hogy az EU mindent megtesz a Kabulban dolgozó uniós alkalmazottak és hozzátartozóik biztonságának garantálásáért.
A holland külügyminisztérium bejelentette, hogy afganisztáni képviseletét a kabuli nemzetközi repülőtér mellé költözteti, és hadirepülőgépeket küldött a diplomáciai személyzet kimentésére.
Az Afganisztánban maradt németek, helyi segítőik és családtagjaik kimentésére készül a német hadsereg (Bundeswehr) vasárnapi sajtóértesülések szerint. Az ntv hírtelevízió információi szerint a hadsereg nagyszabású műveletet tervez, akár tízezer embert is kimenthetnek az egyre inkább a szélsőséges iszlamista tálibok ellenőrzése alá kerülő ázsiai országból.
A Bild am Sonntag című vasárnapi lap a reggeli, nyomtatott kiadásában még azt írta, hogy a művelet hétfőn kezdődhet.
Azonban a nap közben a fővárosba, Kabulba is betörő tálibok előrenyomulása miatt már vasárnap elkezdték az akciót, elsőként a nagyjából húsz nagykövetségi dolgozót igyekeznek biztonságba helyezni
- mondták katonai források a Der Spiegel című hírmagazinnak.
A magazin a hírportálján közölt összeállításában azt írta, hogy rohamtempóban ürítik ki a nagykövetséget. Egyelőre nem világos, hogy mi lesz azzal a mintegy nyolcvan további német állampolgárral, akik Kabulban vannak és nem a nagykövetségen dolgoznak. Az biztos, hogy a Bundeswehr megpróbálja a lehető legtöbb német állampolgárt kijuttatni az országból.
A külügyminisztérium hivatalosan csak annyit közölt, hogy a kabuli nagykövetséget bezárták.
Egyben felszólították az Afganisztánban tartózkodó német állampolgárokat, hogy a biztonsági helyzet gyors romlása miatt a lehető leghamarabb távozzanak.
A berlini vezetés eddig csak a német állampolgárok, valamint a Bundeswehr afgán segítői és családtagjaik, nagyjából 2500 ember kimenekítését tervezte. Az új terv szerint a külügyminisztérium, a német segélyszervezetek és más szervezetek, köztük médiumok helyi munkatársait -
például tolmácsokat vagy az újságírók helyismerettel és kapcsolatokkal rendelkező segítőit, az úgynevezett fixereket - is Németországba szállítják családostul, mert életveszélyben vannak.
Ezek az emberek nincsenek sokan, családjukkal együtt csupán néhány tucatnyian, jelentőségük a német nyilvánosság tájékoztatásában mégis hatalmas volt az utóbbi csaknem két évtizedben, és a tálibok hatalomátvétele miatt
"üldöztetés, rabság, kínzás és halál fenyegeti őket"
- írták.
(MTI/Reuters/Hetek)
hetilap
hetilap
hetilap
