Kiégett tankról szemlélődő kisfiú a főváros, Kabul fölött.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)
Bár az Egyesült Államok és Afganisztán elmúlt húszéves kapcsolatának mérlege igen fájdalmas, 2021. szeptember 11-től (a Világkereskedelmi Központ és a Pentagon elleni merényletek 20. évfordulójától) azonban új irányba fordul mindez. Joe Biden amerikai elnök ígérete alapján ugyanis ezen a napon kell elhagynia az utolsó amerikai katonának is Afganisztán területét.
A 2021. február 29-i dohai megállapodás óta újból napirendre került az Afganisztánban állomásozó amerikai erők kivonásával egyidejűleg, hogy Washington terrorellenes háborúja is véget ér. A megállapodás az amerikai–afgán kapcsolatok szempontjából érdekes körülmények között született, hiszen Amerika a tálibokkal kötötte meg, így erről a konfliktus harmadik szereplője, az Ashraf Ghani elnök által vezetett kabuli kormányzat nem lett teljeskörűen tájékoztatva.
A Biden-adminisztráció szempontjából láthatólag a mihamarabbi megbékélés a fő prioritás, valamint a kényelmesebb, helyi felek közötti közvetítés az elsődleges cél; de emellett számolnak Afganisztánnal gazdasági szempontból, főként a fejlesztésekre és az újjáépítési alapokra támaszkodva, melyet az Egyesült Államok továbbra is a USAID finanszírozási rendszerén keresztül kíván fenntartani.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2021.05.07 (XXV/18)
