A földrengésre már eddig is találtak bizonyítékokat Izrael különböző pontjain, de a kutatók úgy vélik, hogy a régészek

most először azonosítottak olyan nyomokat, amelyek arra utalnak, hogy az Jeruzsálemet is érintette.

A Dávid Városa feltárási területen folytatott ásatások során a romok olyan rétegére bukkantak az archeológusok, melyek számos összetört tárgyat tartalmaznak, lámpásokat, tárolókancsókat és a főzőedényeket, amelyek feltehetőleg akkor törtek össze, amikor az épület összeomlott.

A kutatók a leleteken nem találtak tűzre utaló jelet, ezért arra következtetnek, hogy a pusztítást nem szándékosan okozták, hanem egy, Izraelt i.e. 8. században megrázó földrengés áll a háttérben.

Dr. Joe Uziel és Ortal Chalaf, az Izraeli Régészeti Hatóság ásatásának vezetői megjegyezték, hogy amikor feltárták a szerkezetet, és az i.e 8. századból származó romokat tartalmazó réteget, nagyon meglepődtek, hiszen úgy tudták, hogy Jeruzsálem folyamatosan létezett a babiloni pusztulásig, amire mintegy 200 évvel később került sor.

"Azon töprengtünk, vajon mi okozhatta azt a drámai pusztítást, amit a rétegben láttunk. Miután megvizsgáltuk az ásatás leleteit, megpróbáltunk utánanézni, van-e bibliai magyarázat a dologra.

Érdekes módon az Ámos és Zakariás próféta által is említett földrengés ugyanabban az időszakban történt, mint amelyre a Dávid Városában feltárt épület összeomlott."

"Ámós beszédei, a ki a Tékoabeli pásztorok közt volt, azokról, a miket Izráel felől látott Uzziásnak, Júda királyának idejében, és Jeroboámnak a Jóás fiának, Izráel királyának idejében, két esztendővel a földindulás előtt." (Ámos 1:1)

A terepen tett felfedezések és a bibliai leírás együttese arra a következtetésre vezette őket, hogy az a földrengés, amely Izrael földjén pusztított Uzziás, Júda királyának uralkodása alatt, a királyság fővárosában, Jeruzsálemben is kárt tett.

(Israel Hayom/Hetek)