Ez már a második ezen a környéken felfedezett, ősi keresztény ház az utóbbi években. Egykor egy gyönyörű palotától mintegy 400 méterre délre állt.

Az ásatásokat az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) végezte a térségben folytatott kiterjedt kutatás részeként.

A régészek szerint a világ egyik legrégebbi maradványokra bukkantak, s a leletek az i.sz. 7-9. században zajlott fokozatos átmenetről tudósítanak a bizánci kereszténység korától kezdve.

Az ásatásokat vezető Oren Smueli, Elena Kogan Zehavi és Noah Michael David szerint egymástól nem messze jellegzetes keresztény épületeket, s muszlim jellegzetességeket hordozó építményeket találtak.

"Felfedeztünk egy bizánci korból származó parasztházat, amelyben láthatóan mezőgazdasággal foglalkozó keresztények laktak. Őrtorony is tartozott hozzá, s erős falakkal megépített szobái voltak"

- mondták a lapnak.

"Egy közeli dombon viszont teljesen másképp megépített udvarházakat találtunk, melyek körülbelül egy évszázaddal később épültek, a 8-9. században, a korai muszlim időszakban"

 - mesélték.

"Ezekben valószínűleg muzulmánok laktak, a viszonylag vékony falú, ki nem égetett sártéglákból felhúzott szobák sora mellett egy hatalmas, nyitott udvar volt.

Több cserépből épült kemence is állt ott, amelyeket valószínűleg ételek készítésére használtak"

- magyarázták a szakemberek.

A mecsettől 400 méterre fekvő egykori gazdag palota is egy központi udvar köré épült. Ebben kőlappal és márványlappal burkolt termek voltak, s a falakat vörös és sárga falfestmények díszítették.

Jólétről tanúskodik többek közt a számos ott talált finoman megmunkált, állatok és növények képeivel díszített edény és üveg töredéke. 

Az államilag finanszírozott tervek szerint déli irányban fejlesztik a beduinok lakta Rahat várost, s munkálatok előkészítésének részeként végzik a feltáró kutatásokat a régészek.

(Hetek/MTI)