Bajnai Gordon azzal a céllal utazott Amerikába, hogy megnyug­tassa a világ vezető politikusait és pénzügyi befektetőit arról, hogy Magyar­ország jól kezeli a válságot, ott-tartózkodása alatt azonban rádöb­­bent, egyáltalán nincs vége a válságnak. Sőt, újabb krízis felé halad a világ.

Nyolcmillió munkahely szűnt meg a válság miatt az EU-ban. Az európai tejgazdaságok ezrével mehetnek csődbe. A gazdák tiltakozásul több millió liter tejet öntöttek a földekre, közterekre. A tej már folyik az unió földjén, de a mézfolyamokról csak álmodnak a termelők.

Botrányos beszédek, bojkottfelhívások, tüntetések és fenyegetések: több mint 100 állam- és kormányfő részvételével lapzártánkkor megkezdődött az ENSZ őszi közgyűlése. Bár a nemzetközi fórum hivatalos fő témája a klímavédelem volt, a figyelem a Közel-Keletre irányult. „A legrémesebb álmainkat is túlhaladó terrorizmus szabadulhat rá a világra” – figyelmeztetett Benjamin Netanjahu izrae­li kormányfő, aki szerint ha Irán atomfegyverhez jut, nukleáris védőernyőt adhat terrorszervezeteknek, hogy megtorlás veszélye nélkül pusztíthassanak.

A Barack Obama által sebtében összehívott közel-keleti minicsúcstól senki nem várt áttörést, és ez nem is következett be. Az előzetes várakozások „a Holt-tenger szintjénél is alacsonyabbak” – mondta egy fehér házi bennfentes, elismerve, hogy a találkozó elsősorban az amerikai elnök hazai és nemzetközi céljait, nem az izraeli, vagy akár a palesztin fél érdekeit szolgálta volna. A csúcson és utána elhangzott frázisokat – „fogytán az idő”, „a lehetőségek ablaka bezárulhat” és „több békét, kevesebb folyamatot” – Bill Clinton is elmondta tíz évvel ezelőtt.

Barack Obama bejelentette, hogy az Egyesült Államok nem építi meg a Lengyelországba és Csehországba tervezett rakétavédelmi rendszert, amelyről még a Bush-kormányzat állapodott meg a közép-európai országokkal. A hír nyomán az egyik oldalon cserben­hagyásról, naivitásról, komoly veszélyről, az „Új Európa” végéről beszélnek, a másik oldal pedig gratulál a felelősségteljes, reménykeltő és egyben „a legjobb külpolitikai döntéshez”, amit Obama a hivatalba lépése óta tett. A döntés egyben a Reagan elnök által még a nyolcvanas években kezdeményezett csillagháborús program végét is jelzi.

„Ahány nyelv, annyi ember” – szól a mondás. „A (nyelv)tudás hatalom” –hangzik a közmondás kissé átalakítva. „A nyelvtudás üzlet” – állítja az Európai Tanács múlt évi jelentése. A nyelvismeret elengedhetetlen a globális világban való eligazodáshoz, mi magyarok azonban lassan ébredünk: a felnőttek 10-20 százaléka képes csak megszólalni valamilyen idegen nyelven. Ezzel az aránnyal EU-viszonylatban az utolsó helyen állunk.

1969 őszén az UCLA (University of California at Los Angeles) egyetemen néhány lelkes kutató, pár méter kábellel összekötött két meglehetősen tekintélyes méretű számítógépet egymással, melynek köszönhetően létrejött az első adatátvitel. Ma ezt már kicsit nagyobb volumenben láthatjuk: az internet az egész világot behálózta.

Zsigmond Vilmos, hazánk Amerikába vándorolt és világhírnévre szert tett operatőre az etyeki Korda Stúdióban oktatta az idei mesterkurzuson megjelent magyar és külföldi operatőr szakos hallgatókat a szakma rej­tel­meiről. „Vili bácsi” egykor a szegedi Kenderfonó fotószakkör vezetője volt, s a hatvanas évek vége felé sikerült meghódítania Hollywoodot. Az elmúlt évtizedekben a világ legnevesebb rendezőivel és színészeivel dolgozott együtt.

Rég nem látott lepusztulás vár az egészségügyre, a közoktatásra, az önkormányzatokra, amennyiben a bejelentett költségvetési számok lépnek életbe januártól.

Modern gólemGiczy György írásával kapcsolatban csupán egy teológiai állítással vitatkoznék. A szerző a teremtő Isten feladatköre bitorlásának tekinti a halálbüntetést. Ezzel szemben a Genezis 9. részének 6. szakaszában egyértelmű, hogy a halálbüntetést maga Isten rendelte el. Ez az özönvíz utáni szövetség része, amely a mai napig érvényes a Földön élő nemzetek számára. Észrevételemmel ugyan­akkor nem szeretném elvonni a figyelmet e nagyszerű cikk üze­ne­téről. Giczy úrral együtt azt gondolom, hogy a konzervatív többség nem engedheti meg, hogy egy erőszakos kisebbség által megfélemlítve ne merje felvállalni saját értékrendjét. (Ennek a megállapításnak egyébként más aktuálpolitikai áthallása is van, melyre most nem térek ki.) Paradox: hálásak lehetünk a szélsőjobb homofób akcióiért. Látszik, hogy idén már a hatóságok is felbátorodtak és elszigetelt eseménnyé sikerült degradálni az idei homoszexuális provokációt. Ugyanakkor az, hogy nekik kell elvégezni a „piszkos munkát”, a bűnösen passzív békés többség felelőssége, a mi felelősségünk. Ha mi tennénk a dolgunkat, nem lenne tere a szélsőségeseknek. Ezért mi, akik nem az utcai harc módszerével szeretnénk értékeinket megvédeni, nyissuk ki a szánkat, hiszen „vétkesek közt cinkos, aki néma”.

Vannak, akik a Gladiátor című filmben Commodus, a császár fia és Maximus tábornok közötti véres küzdelemben a jelenkor ügyeskedői és a szorgalmas munkásai közötti konfliktus szimbólumait látják. E szerint Commodus a teljesítmény nélküli, politikai üzletelések jelképe, míg Maximus a saját erejéből sikeres, értéket teremtő becsületes embereké. Az állami vezetők fizetéséről kirobbant botrány a hazai közéletben hasonló filozófiai mélységű polémiát váltott ki.

A szeptember 11-ei washingtoni megemlékezésen Barack Obama azt mondta, hogy nem hagyják abba az al-Kaida elleni küzdelmet. Hol vannak most a fő frontvonalak az al-Kaidával szemben, illetve a terrorizmus elleni harcban?

Mindeddig úgy tudtuk, hogy az örök népszerűségnek örvendő Volkswagen Bogár ötlete és megvalósítása Adolf Hitler és a bizalmasának számító német autógyáros, Ferdinand Porsche nevéhez kötődik. A világsikert aratott népautó eredetének története azonban ennél bonyolultabb.

Van-e rasszizmus a magyar börtönökben? Mi vár a Marian Cozma kivégzésével vádolt Sztojkáékra, és mi a debreceni romagyilkosokra, ha jogerős ítélet küldi őket a fegyházba? Ezekre a kérdésekre általában kész válasza van minden laikusnak, de halljuk a téma szakavatott ismerőit a kijózanító tényekről.

„Akkor sincs minden veszve, ha sem a társadalom, sem a szülő nem ad életcélokat: egy 19-23 éves korú gyerek eldöntheti, hogy ez és ez akar lenni, és ha belefeszül, akkor is megcsinálja.”

Megvan, de vezéráldozatokat követelt. Az aláíráshoz közel került a banki magatartáskódex, ám eddig két csúcsvezetőt is maga alá gyűrt a bankok körül kialakult országos méretű felháborodás kezelése. A képet azonban beárnyékolja, hogy a tárgyalások során éppen az ügyfeleket nem kérdezte meg senki.

Senkinek nem üti meg a fülét, ha azt hallja, hogy a magyar bérek jóval alacsonyabbak a nyugat-európaiaknál. Az viszont már igen, hogy a magyar fizetések egyre jobban távolodnak az EU-hoz velünk egyszerre csatlakozott kilenc ország béreitől. Lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint a probléma gyökere nem a tavaly kirobbant válságban keresendő.

Lapunk információi szerint a romagyilkosságok gyanúsítottjai egyértelműen kötődnek az egyik debreceni szurkolói csoport szélsőségeseihez. Ahogy a nyomozást közelről ismerő forrásunk nyilatkozott: ez az a föld, ahonnan a mag kisarjadt. De vajon milyen is ez a „föld”, a hazai futballhuligánok világa, amely 2006 ősze óta folyamatosan és negatív módon befolyásolja a magyar közéletet?

Gyakorlatilag egyedül a kormány lát fantáziát Bajnai Gordon tízpontos közbiztonsági csomagjában. El is különítettek rá 5 milliárd forintot. A rendőrök, a polgármesterek, a polgárőrök, a romák és az érdekképviseletek viszont komoly előítéletekkel méregetik a váratlan „megoldást”, pláne, hogy velük senki sem beszélte meg az ötlet életszerűségét.