Detonációk sorozata visszhangzott 2024. szeptember 17-én a Bekaa-völgyben, Bejrútban és Libanon déli részén. De ezúttal nem épületek omlottak össze, hanem kabát- és nadrágzsebekbe rejtett csipogók százai robbantak fel egyszerre. Kitüntetett nadrágzsebekről volt szó: a Hezbollah terrorcsoport tagjait érte ez a célzott izraeli támadás Libanon szívében.
Tíz nappal később, szeptember 27-én a Hezbollah központi parancsnokságát célzó légitámadások okozta robbanások nyomán viszont már épületek dőltek össze Dahíjében, Bejrút elővárosában. A romok örökre maguk alá temették Hasszan Naszrallah-t, aki 1992 óta irányította a Hezbollah tevékenységeit.
Nem sokkal ezután, november 26-án – a 2023. október 8-án indult konfliktus lezárása érdekében – sor került az izraeli–libanoni tűzszüneti egyezmény aláírására, ami másnap életbe is lépett. Az egyezmény magában foglalta többek között, hogy a libanoni kormány érvényt szerez az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott 1701. számú határozatnak (2006), amely felszólít a libanoni milíciák lefegyverzésére a második libanoni polgárháborút (1975–1990) lezáró taifi megállapodás és a korábbi ENSZ-határozatok alapján.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2025.09.05. (XXIX/36)
