Bár a státusz megszerzése óta eltelt első két hónapban egyetlen releváns bejelentést sem kaptak a magyar felhasználóktól a Jelentsd a homofóbiát! és a Jelentsd a transzfóbiát! elnevezésű gyűjtőfelületein, és a legnagyobb elérést biztosító Metával nem sikerült kapcsolatot kiépíteniük, mégis egy olyan, szólásszabadságra veszélyes kultúrát próbálnak importálni, melyről már több nyugat-európai országban bebizonyosodott, milyen veszélyeket is rejt magában.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

A Háttér Társaság olyan jogszabályokba ütköző online megnyilvánulásokat vizsgálhat, amik „célja valamely társadalmi csoport, esetünkben a szexuális és nemi kisebbségek megalázása, megfélemlítése vagy a csoport tagjai elleni erőszak vagy előítéletes fellépés kiváltása, vagyis a közösség elleni uszítás vagy az internetes agresszió” - írja a Lakmusz. 

Bár a tartalmak tényleges törléséről végső soron maguk a platformok döntenek, a Háttér Társaság új jogköre elvi alapvetést teremt a magyarországi digitális tér ideológiai alapon történő felügyeletére és szűrésére. A gyűlöletbeszéd elleni harc jelszava alatt gyakran a természetes értékrendet képviselő álláspontok, a házasságról, a családról és a szexualitásról szóló bibliai meggyőződések is könnyen a „homofób” vagy „transzfób” bélyeg alá eshetnek. 

Egyelőre még nem itt tartunk, de hogy hová vezet a hitéleti meggyőződések és a közösségi médiás vélemények hatósági üldözése, arra Finnország adja a legintőbb európai példát. Ott Päivi Räsänen volt belügyminisztert és parlamenti képviselőt

évekig tartó rendőrségi és bírósági eljárás alá vonták, miután 2019-ben a Twitteren (X) egy Biblia-idézetet ábrázoló képpel kérdőre vonta egyháza vezetését a Pride támogatása miatt.

Bár a finn Legfelsőbb Bíróság a Biblia-verseket tartalmazó X-poszt vádja alól végül - hét év után - felmentette, kimondva, hogy a Szentírás idézése nem minősül uszításnak, egy 20 évvel ezelőtt írt egyházi kiadvány miatt bűnösnek mondta ki „gyűlöletbeszéd” vádjában egy csoport megsértése címén. 

Az Egyesült Királyság esete pedig azt illusztrálja, miként alakul át a lakossági bejelentgetés a szólásszabadságot erodáló online rendőri ellenőrzéssé. A brit rendőrség 2014 óta vezet nyilvántartást az úgynevezett „nem bűncselekménynek minősülő gyűlöletincidensekről” (NCHI), amelybe olyan törvényes megnyilvánulások kerülnek be, amelyeket az áldozat vagy bárki más faji, vallási, szexuális irányultsági vagy nemi identitáson alapuló ellenszenvként érzékel.

A gyakorlat súlyos jogállamisági aggályokat vet fel, mivel a rendőrségi adatbázisban szereplő bejegyzések a hatályos jogszabályok alapján átvilágítások során átadhatók a leendő munkáltatóknak is. A megvádolt személyeknek ráadásul nincs lehetőségük fellebbezésre.

A Forbes adatai szerint a brit rendőrség naponta több mint 30 letartóztatást hajt végre – ami évente mintegy 12 000 esetet jelent – olyan internetes bejegyzések, újramegosztások vagy karikatúrák miatt, amelyeket a hatóságok sértőnek minősítenek.

A kritikusok szerint a rendszer a valódi gyűlöletbeszéd visszaszorításában nem hatékony, valódi célja és eredménye a kényelmetlen vagy ellentmondásos vélemények elhallgattatása és a szólásszabadság korlátozása.