Illusztráció( Forrás: Shutterstock/PuzzlePix)
A cikk Szarka Lajos történész és író egy 2014-ben megjelentetett írásából származott, mely Lőw Lipótnak és fiának, Immánuelnek 19. századi küzdelmét mutatta be a hazai zsidóság emancipációjáért.
Most ismét küzdenünk kell a közös értékeink védelméért - hit, család, nemzet! Kérjük, támogassa a munkánkat: hetek.hu/tamogatas
Lipót a reformkorban volt vezéralakja a zsidók polgárosodásának, vallási reformjának és magyarosodásának, tudományos munkásságával pedig korábban nem látott magasságokba emelte a magyar zsidó művelődéstörténetet.
"Újításaival arra törekedett, hogy a zsidó vallás törvényeit összhangba hozza a polgárosodás követelményeivel és a magyarosodás kívánalmaival...
A modernizáció érdekében szükségesnek tartotta a zsinagógai reformokat és a magyar nyelv terjesztését, valamint a zene bevezetését
– orgona és férfikórus közreműködésével – az istentisztelet részeként. 1844-től magyarul prédikált...
A magyarosodást a vallási reformmal összekapcsoló mondatai később szállóigévé váltak: „Bátran tehát, barátim! honosítsa a zsinagóga a magyart, s reméljük, hogy a magyar honosítandja a zsinagógát” – azaz a zsidóságot polgári egyenjogúsággal ruházza fel" - szólt az idézett cikkrészlet.
hetilap
