Boris Pistorius védelmi miniszter német NATOkatonákkal Grönlandon. (Fotó: Fb / BorisPistorius)
A NATO történetének egyik legfontosabb alapfeltevése az volt, hogy az Egyesült Államok katonailag jelen van Európában, és elsősorban Németországban olyan erőket tart fenn, amelyek egyszerre szolgálnak elrettentést, logisztikai támaszt és politikai garanciát. Trump hivatalba lépése óta az észak-atlanti doktrína megváltozott: Washington elvárja, hogy Európa saját kapacitásokkal, saját védelmi iparral és saját gyors reagálási képességgel rendelkezzen.
Sokan úgy gondolták, hogy ez is csak a Trump elnök által gyakran alkalmazott retorikai nyomásgyakorlás része, ám kiderült, szó sincs erről. Donald Trump 5000 amerikai katona kivonását jelentette be Németországból, és ezzel párhuzamosan az előző amerikai vezetés által ígért Tomahawk cirkálórakéta telepítési terv is lekerült a napirendről. Ez már nemcsak katonai, hanem politikai figyelmeztetésnek is tekinthető Berlin számára.
A német kormány hivatalosan igyekszik higgadtan kezelni az ügyet. Boris Pistorius védelmi miniszter azt hangsúlyozta, hogy számítani lehetett a részleges amerikai létszámcsökkentésre, és elkerülhetetlen, hogy Európa nagyobb felelősséget vállaljon a saját biztonságáért. Johann Wadephul külügyminiszter pedig úgy fogalmazott: nem tart attól, hogy rövid távon gyengülne a NATO elrettentési ereje, de hosszabb távon nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség. A diplomatikus nyilatkozatok mögött azonban nyilvánvaló a felismerés: az amerikai védőernyő nem olyan automatikus többé, mint korábban.
2026.05.08. (XXX/19)
