Az elmúlt hetekben ismét olajlétesítmények és tengeri kereskedelmi útvonalak támadásaitól hangos a média, miközben számos amerikai polgár tűnődik azon, vajon az iráni háború egy újabb Vietnámmá válik-e Amerika számára (amely háború 20 évig is elhúzódott), vagy az ötödik hónapjába lépett konfliktusra sikerül kielégítő, tartós megoldást találnia Donald Trumpnak.
A kérdésben úgy tűnik Szaúd-Arábia és Ukrajna szerepe is kiemelt. A közel-keleti háborúk belobbanásához vezető, 2023. október 7-ei gázai iszlamista terrorszervezetek által végrehajtott brutális invázióval és mészárlással kapcsolatosan ugyanis a közelmúltban olyan Hamászhoz kötődő dokumentumok kerültek napvilágra, melyekből egyértelműnek tűnik, hogy a támadáshoz vezető döntést a szaúdi–izraeli normalizáció miatti aggodalmak szülték.
Míg a gázai terrorszervezet Izrael végső eltörlését célzó háborújára készült, a Jeruzsálem és Rijád közötti diplomáciai tárgyalások gyors ütemű előrehaladása arra késztette a Hamász katonai szárnyát, hogy felgyorsítsa tervei megvalósítását – mutatott rá a Jewish News Syndicate hasábjain Yaakov Lappin katonai elemző. Az invázió kifejezett célja volt a zsidó állam regionális integrációs lehetőségeinek összezúzása, s párhuzamosan egy többfrontos konfliktus kirobbantása a Közel-Keleten. A Hamász a normalizációs folyamatot fatális csapásként tekintette a palesztin ügyre, mint amely elgyengítheti a mozgalmat és csökkentheti szerepét az „ellenállás tengelyén” belül, sőt annak egészét is. Úgy látták, hogy ha Szaúd-Arábia helyreállítja kapcsolatait Izraellel, az rendkívüli módon megerősíti majd Izrael státuszát a régióban, ezért feltétlen meg kell akadályozni. A szakértők szerint ez volt a támadások fő mozgatórugója, az „al-Aksza veszélyben” kampány csupán gyújtópontként szolgált.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2026.07.31. (XXX/31)
