Az orosz szavazópolgárok 71 százalékának voksaival két éve választották meg Dmitrij Medvegyevet az Oroszországi Föderáció elnökévé. E viszonylag rövid idő alatt az új államfő héjának bizonyult a grúz ügyek kezelésében, galambnak a Nyugathoz való viszonyban, erőteljesen szorgalmazza a jogrend és a demokrácia megszilárdítását, valamint a gazdaság modernizálását.

Az angolszász és a belga szisztémából összegyúrt magyar választási rendszer nem ad okot az idegeskedésre, egyszerre biztosítja a kormányzóképes többséget, és hagyja virágozni a kis pártokat – már ha épp nincs politikai földindulás. A brit többségi rendszertől a kiszámítható kormányzási ciklusokat, a biztonságot irigyelte meg a rendszerváltó Magyarország, az arányos belgáktól pedig a pártszínkavalkádot és az igazságosságot. Emiatt kicsit bonyolultra sikeredett a magyar szisztéma, így az átlagos választópolgár addig jut el talán, hogy ősszel választjuk a polgármestert, tavasszal pedig a pártokat.

A magyar történelem legvéresebb és legpusztítóbb időszaka a török hódoltság kora volt. A mohácsi csatától a karlócai békéig tartó csaknem két évszázad (1526–1699) máig ható, súlyos következményeket eredményezett. E pusztító időszak egyik fő kiváltó oka vallási jellegű volt. Az Oszmán Birodalom az iszlám uralmát akarta kiterjeszteni Európa minél nagyobb területére. Nemcsak Magyarország, hanem Bécs és Róma is szerepelt hódító terveiben. Mindez az iszlám hit világuralma megteremtésének elképzelésébe illeszkedett.

A szociális ellátás legfőbb célja a felszínen tartás lenne, hogy a családok ne süllyed­jenek olyan nyomorba, ahonnan nincs visszaút a munka világába – mondja Ferge Zsuzsa, az MTA Gyer­mekszegénység Elleni Programiroda vezetője.

Minden idők legnagyobb sakkjátékosa,  Garri Kaszparov manapság a politikában kamatoztatná népszerűségét. Oroszországban politikusi elfogadottsága minimális, ennek ellenére az ellenzék rendíthetetlen szerve­zője, még akkor is, ha saját biztonságát is kockára teszi.