Allawi a Central European University (CEU) vendégeként járt Budapesten. Legutóbbi műve, Az iszlám civilizáció válsága 2009-ben jelent meg, melyet a The Economist az év egyik legjobb könyvének nevezett. Allawi „Az emberi és politikai jogok az iszlámon belül" című előadásában elmondta, hogy az iszlámnak ez a területe áll a legtávolabb a nyugati világban elfogadott gondolkodásmódtól és az univerzális értékektől. A már régóta versengő két nagy civilizáció, a zsidó-keresztény és az iszlám eszméi Allawi szerint nem összeegyeztethetők, mivel az általános emberi jogok alapelveinek egy részét az iszlám kategorikusan elutasítja. Ezek a problémák mélyebben gyökereznek, mint a politikai különbségek. „Az egyetemes emberi jogok elfogadása az iszlám végső kihívása" - mondta a professzor.
A reformok elbuknak Allah törvényein
Allawi a beavatottak szemszögéből elemezte a jelenkori iszlám világ helyzetét, ahol a politikai és a vallási élet határai elmosódnak, ami állandó táptalajt jelent a terrorizmus számára. Ugyanakkor már az iszlámot is utolérte a globalizáció, a gazdasági-társadalmi modernizáció és a politikai liberalizáció igénye. A Nyugat és az iszlám közti legnagyobb feszültséget az okozza, hogy az iszlám jogi szabályozásnak szerves részei az Allah által alkotott törvények is. A gyűjtőnéven sariának nevezett szent szövegek öt fő területen állanak szöges ellentétben a nyugati eszmékkel: a bűncselekmények és a büntetések tekintetében, az alkotmányos és politikai felfogásban, az emberi jogok, illetve a nemek közötti egyenlőség elfogadásában és a nemzetek egyenjogúságának tagadásában, azaz a muszlimok elsőbbségének ideológiájában. A saria isteni eredetében a muzulmán emberek oly mértékben hisznek, hogy azok a reformkísérletek, amik az elmúlt 150 évben a vallási törvényeket szekularizálni próbálták, sorra megbuktak.
2010. 04. 09. (XIV/14)
