A szigorú büntetőpolitikának köszönhetően Európa egyik börtönországa lettünk, de hiába tömöttek a büntetés-végrehajtási intézmények, negyed­évente történnek olyan súlyos bűncselekmények, amelyek megrázzák Magyarországot. A Bayer-ügy viszont jól példázza, hogy nagyon vékony az a mezsgye, ahol már a rasszizmus is belekeveredhet az események értelmezésébe. Ráadásul úgy tudjuk, hogy bár vezető fideszes politikusok kezdetben elítélték párttársuk írását, de a közvélemény szondázását követően a Fidesz irányítói úgy döntöttek, hogy kiállnak a publicista mellett, és nem zárják ki a pártból. A sztorit pedig „rátolják” az MSZP-re.

Wass Albert szellemi öröksége újra és újra képes feszültségeket gerjeszteni a magyar-román párbeszédben. Az itthon nem titkolt trianoni nosztalgiával kezelt író erdélyi népszerűsége azonban mára erősen megkopott, igaz, övezi még egyfajta nimbusz „hányattatásaiból” fakadóan. A téma azért került ismét terítékre, mert az író születésének százötödik évfordulójára szervezett megemlékezés nyomozati cselekményekhez vezetett Gyergyószentmiklóson. Ilyesmire a rendszerváltás óta nem volt példa.

Megkezdődött a választási kampány: a kormányoldal a 2010-ben levitézlett bal­-oldal visszatérésével és az azzal járó számtalan meg­szorító intézkedéssel operál, míg az ellenzék a csúnya gaz­dasági mutatókkal gyalulja a kormányt. A Hetek az utóbbi napok két slágerét, a minimál­bér-emelést és a tizenharmadik havi nyugdíjat, továbbá a jóléti intézkedések alapjául szolgáló gazdasági növekedés elmara­dását vizsgálta.

Hoffmann Rózsa szerint sikertörténet, a szakmai szervezetek szerint viszont káosz az iskolák most megindult állami fenntartásba vétele. A helyzetet külö­nösen súlyosbíthatja a közszférában dolgozók kötelező nyugdíjazása és a felvételstop, aminek következtében megbénulhat a feladatellátás.

Mai világunkban sokféle időszámítás létezik. Más az iszlám, a zsidó és a kínai időszámítás rendszere, és az elmúlt év nagy szenzációja volt a maja naptár világvége-jóslata – nem az első és feltehetően nem is az utolsó ebben a műfajban. De vajon mi jellemző a bibliai próféták időszámítására? Hogyan mérik az időt és határozzák meg bizonyos események bekövetkeztét a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás szent könyvei?

Az Európa-bajnoki aranyat, az olim­piai aranyérmet, a világcsúcsot, az év legjobb férfi sportolója címet, az év Fairplay-díját, majd végül barátja, a 2012. április 30-án elhunyt világ­bajnok, Alexander Dale Oen család­jának az olimpiai aranyérem egy különleges másolatát: Gyurta Dániel mindent vitt.

Hogyan képes Izrael, egy alig több mint hétmilliós ország, amely nem rendelkezik természeti kincsekkel, ellenségek veszik körül minden oldalról, és folyamatos hadiállapotban áll, több start-up céget elindítani, mint Japán, India, Dél-Korea, Kanada és Nagy-Britannia együttvéve? A siker titkairól írt nemzetközi sikerű könyvet a héten mutatta be a Patmos Records Kiadó. A magyar fordításban Startra kész nemzet című kötethez Oszkó Péter volt pénzügyminiszter írt előszót.

Több mint harminc éve start-up cégek formálják leginkább a körülöttünk lévő világot. Itt nemcsak Bill Gates és Zuckerberg kollégiumi szobájára vagy Steve Jobs apjának garázsára kell gondolni, hanem több magyar vállalkozás sikertörténetére is. A PowerPoint legfőbb konkurenciájának számító Prezi, az élő közvetítés lehetőségét mindenki számára elérhetővé tevő Ustream és a számítógépünk távoli vezérlését lehetővé tevő Logmein együtt több felhasználót ért el, mint a Twitter vagy a Foursquare (150 millió felhasználó).

Mára, mikor a krízis és a recesszió lassan múlttá válik az USA számára, Obama elnöknek a hátrahagyott deficittel kell felvennie a harcot. Ennek a harcnak pedig – az elnöki jelölés szerint – kulcsembere lesz egy igazi költségvetési technokrata, Jack Lew, aki minden valószínűség szerint örökli Timothy Geithner pénzügyminiszteri posztját.

Nem mondhatjuk, hogy a magyar társadalom osztatlan felháborodással rea-gált arra a napilapcikkre, amely legutóbb lényegében a romák „jelentős részének” likvidálására szólította fel olvasóit. A jobboldali „fősodor” túlnyomó része ugyanis nemhogy nem ítélte el a tűrhetetlen írást, hanem egyenesen védelmébe vette; a kormánypárt szóvivője és kommunikációs vezetője egyként inkább az ellenzékieket vádolta meg azzal, hogy „a gyilkosok pártjára állnak”, amikor tiltakoznak a rasszista provokáció ellen. Navracsics Tibor volt az egyetlen, aki kifejezte határozott elhatárolódását a botrányos publicisztikától, de pártjából senki sem követte, és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői is feltűnően hallgattak. A jobboldali, magukat konzervatívnak minősítő civil szervezetek úgyszintén némák maradtak, tartózkodásukkal mintegy szentesítve a hivatalosság legalábbis cinkos magatartását.

Malajzia az ummának, azaz a globális iszlám közösségnek jelentős szereplője: az ország a világ legfontosabb iszlám pénzügyi központja. Bankrendszerének több mint 20 százaléka a saría szabályainak megfelelően működik. (Átlagos muszlim országokban ez a mérték a bankrendszer 12 százaléka körül mozog.) Malajzia a shukuk, az iszlám kötvények fő piaca. Az ország volt az első, amely shukut bocsátott ki 2002-ben, de 2012 első félévében már a globális kibocsátás kétharmadáért felelt. Az ország ad otthont továbbá az Iszlám Pénzügyi Szolgáltatások Felügyeletének, mely egy nemzetközi szabályokat meghatározó testület.

 „Imádok verekedni, az iskolából is rendszeresen véresen mentem haza, mert mindig megvédtem a kisebbeket a nagyobbaktól. Az igazságtalanság és az esélytelen helyzetek doppingolnak csak igazán” – mindezt nem valamiféle utcai harcos mondja, hanem az egyik legsikeresebb New York-i ügyvéd, a magyar származású Peter Ronai, vagy inkább Rónai Péter (képünkön). Persze a hasonlat nem rossz: világcégeket perelni valóban hasonló egy verekedéshez – többek között ez is kiderül a Hetek róla készített portréjából. Mint ahogy az is, hogy mit talál a legfurcsábbnak bennünk, magyarokban.

 „A háború utáni rémálmaim romba döntötték az életemet, de találkoztam Istennel, és Krisztusnak szenteltem az életemet. A gyűlöletet szeretet váltotta fel. Krisztus így szólt: »Bocsáss meg ellenségeidnek, és imádkozz értük!«” – így szól Laura Hillenbrand páratlan bestsellerének egyik legmeghatóbb része, amely a most kilencvenhat éves Louise Zamperini szenzációs életútjának egy döntő időszakát taglalja. Az egész világon hatalmas sikert hozó regény, a Rendíthetetlen dokumentum­szerű hitelességgel és mégis lélegzetelállí­tó­an izgalmasan tárja az olvasó elé Zamperini életét a filmekbe illő harci jelenetektől egészen a leg­mélyebb emberi kapcsolatokig. A Rendíthetetlen most itthon a Cartaphilus kiadó gondozásában jelent meg.

Az Élet Menete Alapítvány oktatási programjának újabb állomásaként mutatták be azt a videoklipet, amely  Pajor Tamás Rosenberg Dani című dalának zenéjére készült. Az alapítvány által létrehozott vagon­kiállí­tásokon már több tízezer iskolás hallhatta az ismert énekesek által előadott dalt. Koltai Lajos klipjével azonban az összes középiskola tananyagába bekerülhet a vészkorszakra emlékeztető ballada.