hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Dániel, Jézus és a világvége
Mikorra várták a Messiást?

2013. 01. 17.
Mai világunkban sokféle időszámítás létezik. Más az iszlám, a zsidó és a kínai időszámítás rendszere, és az elmúlt év nagy szenzációja volt a maja naptár világvége-jóslata – nem az első és feltehetően nem is az utolsó ebben a műfajban. De vajon mi jellemző a bibliai próféták időszámítására? Hogyan mérik az időt és határozzák meg bizonyos események bekövetkeztét a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás szent könyvei?

Dániel könyve egyike a legtöbbet kritizált ószövetségi írásoknak. Már a Kr. u. 3. században élt görög filozófus, Porfüriosz is vitatta, hogy bárki képes lenne a jövőben bekövetkező eseményeket olyan pontosan előre megprófétálni, mint azt Dániel tette. Porfüriosznak jó oka volt erre: a Kereszténység ellen írt művében ugyanis azt akarta kimutatni, hogy a názáreti Jézus nem a Megváltó, így természetesen a rá vonatkozó próféciákat is tagadnia kellett. Az egyébként Türoszban született – szíro-föníciai származású – bölcselő nem aprózta el a dolgot: mindenestül tagadta, hogy létezne prediktív (tehát az eseményeket bekövetkezésük előtt megjövendölő) prófécia. Ugyanakkor több forrásból is megerősíthetjük azt a tényt, hogy a Kr. u. 70-ben bekövetkezett templompusztulás (hurbán) előtt a zsidóság egész történelemszemléletét alapvetően meghatározták a bibliai próféciák, s azon belül különösen nagy hangsúly esett a Dániel könyvére.

A szobor és a szörnyek

A babiloni fogság után a zsidó államiság ugyan helyreállt, de soha többé nem nyerte vissza önállóságát, hanem különböző pogány nemzetek gyámsága alá került, amelyek hol engedékenyebben, hol keményebben bántak a néppel. Dániel előbb – Nabukodonozor babiloni király álmán keresztül – egy gigantikus szoborral mutatta be azt a négy (vagy öt) egymást követő birodalmat, mely Izraelt hatalma alá fogja vetni. A szobor egyes részei – vagy­is a birodalmak és az azokat megtestesítő vezetők – egyre csökkenő értékű fémekből álltak: a fej aranyból, a mell és a karok ezüstből, a derék bronzból, a láb vasból, a lábfej pedig vasból és cserépből tevődött össze. A szobor megfelelője a Dánielnek látomásban megjelent négy fenevad: egy szárnyas oroszlán, amely két lábra áll; egy medveszerű lény, amely három bordát tart a szájában; egy hátán szárnyakat viselő párduc (vagy gepárd, leopárd), amelynek előbb egy, majd négy feje van; végül egy hatalmas, vasfogú és mindent széttaposó szörnyeteg.

A zsidó és keresztény bibliaértelmezők megegyeznek abban, hogy a két látomás ugyanarról szól: a négy egymást követő birodalomról, melyek közül az első az Újbabiloni, a második a méd–perzsa, a harmadik a görög–makedón, a negyedik pedig a Római Birodalom.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!